A legokosabb kérdés mindig a miért? Mert miért történik ez, miért történik az. És nálam a válasz rá csak annyi, nem tudom. Ennyire kicsúszik minden a kezeim közül vagy mi? Meg miért kapok meg valamit, ha utána úgy is elveszítem? Miért kapok reményt, ha nem úgy sül el utána? Mindig csak az fránya miért... És miért küzdök valamiért, amit már rég elvesztettem? Komolyan nem is értem. Miért vagyok olyan, hogy még ilyenkor sem akarom feladni? Magam sem értem... Vagyis részben értem, csak tudom, hogy nem kéne, mert már nincs értelme... Miért vagyok ilyen szerencsétlen egyes dolgokhoz? Mert tudjuk, elég nagy szerencsém volt, nem is egyszer és mégis... Mondjuk 3-szor kockáztattam az életem, és mind a elmúlt 3 évben... Évente egy... Ilyen dolgokhoz is miért jutok el? Miért választanám a halált? Miért nem sikerült meghalnom? Bár utána mindig megszólal ott belül valami, hogy még nincs vége, még állj fel, még másnak szüksége van rád. Hát néha nem éppen így érzem... Miért vannak azok az álmaim, miért nem hagyja az a valami ott belül, hogy feladjam? Miért gyűlnek továbbra is a megválaszolatlan kérdések? Miért, miért, miért?
Miért...? Mert...
két egyszerű szavacska...
és mégis...
mennyi titkot hordoznak magukban...
És még egy gyors idézet mára, épp most találtam. Hogy mennyire kapcsolódik a mai bejegyzéshez? Mindenki döntse el maga, hisz úgy is mindenki máshogy gondolja... Mert ha azt mondom, hogy nem, csak egy bizonyos szó miatt raktam ki, akkor is lesz valaki, aki félreérti. Már megtörtént, azért is frissült a bejegyzés...
"Engem miért érdekeljen, ha téged nem? Én miért keresselek, ha te engem nem? Én miért gondoljak rád, ha te nem teszed? Én miért törjem magam, ha te nem? Miért foglalkozzak veled, ha te velem nem? Egy idő után elég unalmas lesz már, és akkor rájössz, hogy mit vesztettél..."
És miért is volt valami dőlt betűvel, vagy aláhúzottan? Mert mindegyikre van válasz, és nem is egy...
Összesen 27-szer fordult elő a kérdőszócska...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése