2012. december 13., csütörtök

Érzések...


"a bajban majd kiderül, ki az igazi barát, aki őszinte, melletted van és nem ver át..."

Naruki küldte pár perccel ezelőtt ezt az idézetet. Pont a november 8-ai bejegyzésem jött elő. Kellett nekem a statisztikát lesnem... Na mindegy. Tudom, biztos, hogy nem emlékeztek rá, de ha akarjátok olvassátok vissza. A lényeg, hogy megint nekem volt igazam. Az idézet is ehhez köthető. Csak azok tartanak ki melletted, akiknek tényleg számítasz. Ezért van egyetlen egy ember az egyetemről, akire az életemet is rábíznám. A többiek? Jöttek-mentek, de nem számítottam nekik annyit, hogy mellettem álljanak mikor szükségem lett volna rájuk. Nem érdekel, ha ezzel is itt szembesülnek. Itt élem ki magam, fogadják el végre. Meg ők maguk hagytak cserben, olyanokra hivatkozva, amik talán igazak voltak, de nem tettek ellene semmit vagy még ok se volt, vagy ha igen, azt sem tudták kinyögni. Nem mondok se nevet, se mást. Ha olvassák, úgy is rájönnek. Hogy én leszek a rossz? Sajnálom. Ez az én naplóm, az én érzéseim, én véleményem. De egyszer már megírtam, nem küzdök olyanokért, akik nem érdemelnek meg. Meg tök felesleges. 
Köszönöm azoknak, akik mellettem állnak, és álltak, mikor szükségem volt rájuk. Na ők az igaz barátok, értük érdemes egyedül harcolni. Meg is, lehet, hogy nagyon sokszor összeveszünk, de tudjuk, lehet a másikra számítani bármikor. Shun is állandóan meghallgatja az ügyes-bajos dolgaim, és neki köszönhetően egy régi-új barátnőm, Axvir is. :) Sugi is ott van, mert nekem szinte már csak ők maradtak, akik tudom, hogy kitartanak mellettem. Sajnálom, ha valakinek rosszul esnek ezek a szavak, de így érzem. Bár nem reménykedem semmi olyanba, hogy bárki így érezne... Ez vagyok én, és olyan barátokra, vagy másra nincs szükségem, aki nem áll mellettem. Ha szeretsz (barátságból, szerelemből), akkor állj ki mellettem, és ne hátrálj meg, ne menekülj el! Csak szimpla jó tanács...



Nincsenek megjegyzések: