Megjöttem a folytatással. Nézzük, hogy is telt a második félév.
^^
És ugye máris július.
Chi, Megumi, Rei találkák, majd irány a horvát tengerpart ismét, ezúttal
Vir-sziget, és a környéke. Belefoglaltuk a Krka Nemzeti Parkot, Pag-szigetet és
Zadart is. Jó kis hét volt, várom már a következő évit. Már tervbe van. :)
Aztán továbbra is Meggel a délutáni hülyéskedésünk, általában a városban.
Exemhez csöngettünk fel nem egyszer, idióta leveleket hagytunk neki és a
bátyjának, persze névtelenül. Igen, kissé lementünk gyerekbe, de legalább jól
éreztük magunkat. Aztán Chi-s pizsiparti, ahol összeismerkedtem egy újabb
sráccal. Na igen, nálam ez az, ami sosem marad abba, a pasizás. Nem baj,
szeretek ismerkedni. :) A pizsama parti csak 10-ig volt Chinél utána a másik
egyetemi kocsmát céloztunk be, ami bent van az egyetem területén. Hajnali 2
után mentem haza, mert még a régi törzshelyünkre is bemásztunk. Azóta talán 2x
jártam ott, egyszer még Etsuoval Shun szülinapja után. Bár most csak ez rémlik.
x) És végre sikerült lerázni Hiroshit. Így 2 év után már örültem neki. Igaz, megfenyegettem, de basszus, 2 éven keresztül lehetett hívni a folytonos telefonhívását zaklatásnak... Aztán Meggel kitaláltuk, hogy járjunk futni, hát igen, focistákat lestünk
végig, meg ők minket. Hát igen, jó muri volt. Aztán Saekoval is találkoztam,
Chivel is, Arisa-val is. Nem volt unalmas egy hónapom. Aztán persze további
bulik, kerti partik… Nagyon jó nyár volt. És persze anyuékkal akkor mentünk el
újra tekézni. Akkor voltam azt hiszem harmadszorra. Profi sem most, sem akkor
nem voltam, de akkor még nem tudtam, hogy az egyetemen is ezt fogom csinálni. x)
Augusztusban állásinterjúk, Meges találkozók… az a bizonyos
augusztus 4-e… Na igen, nem egyszer gondoltuk, hogy vissza kéne menni aznapra.
Csak egy icipici változtatás miatt. Aztán strand, Chivel az akkori pasihoz
kerti partira mentünk, aztán már az egyetemi csoporttársakat kerestem neten,
elég sokra ráakadtam, és ott jött a további lavina. 21.-től elkezdődött a
matekhét, ami azért hasznos volt, csak sajna nem vált be… megismertem Shizut,
akivel gyorsan megtaláltuk a közös hangot, felbukkant Rika is, akinek nagyon
örültem. Meg persze Noriyát is ismertem látásból, hisz közös haverunk
„bemutatott” minket egymásnak. Meg elég sokakkal beszélgettem már a matekhét
előtt is. Aztán már 23.-án este már egy névnapon találtam magam a koleszben, a
későbbi pasimmal és az akkori szobatársával. Ugye ő is csoporttársam lett
utána. Aztán utolsó héten
matekvizsga, amin ugye buktam, közbe balekhét zajlott ezerrel, Meggel meg két
barátnőjével shopping délutánt tartottunk, ami elég vicces volt. Aztán az utolsó
pénteken újabb Etsuos tali…
Szeptember… Kezdődik az egyetem. Órákat felvettem, és
akkor vágjunk bele. Az első hét elég kemény volt, vagy csak a szervezetemet
viselte meg, de ott ment le először 3 kiló. Összejöttem Etsuoval, ami nagyon
elhamarkodott lépés volt, megismerkedtem Shizu kutyujával, akit mai napig
megzabálok. Bár inkább ma már a kutya engem. Sok barátra tettem szert, sok jó
élménnyel gazdagodtam, bár a beleszokás nem ment gyorsan. A társaságot
mindennek ellenére imádom, fura lenne bármelyikük nélkül is. A programozást már
első gyakorlati órán megutáltam, és ez decemberre sem változott. Aztán szépen
jöttek a közös bulik, végre újból szervezhettem szülinapot, még ugye Keichinek,
akkor jöttek Meggel az első veszekedések, amiket nem viseltünk túl jól.
Október apu szülinapja, Etsuot is bemutattam anyuéknak, 1 hónaposak
voltunk, közbe persze sok közös emlék a többiekkel, akkor Dai-ékkal bulik, vagy
épp az egyetemistákkal, „keresztlánykám” is volt itt, vele is alkottunk. Anyáék
20. házassági évfordulója is megvolt, aztán így pár napra Olaszországba mentek.
Akkor végre több időnk volt Etsuoval egymásra. Aztán már Shizu szülinapját
szerveztük, és vásároltunk rá dolgokat.
November halottak napja, temető, rokonok jöttek, egy eszméletlen jó
szülinapi buli Shizunál, ami azért visszagondolva is nagyon jó volt, de
legközelebb meggondolom miből mennyit egyek. x) Etsuoval 2 hónaposak voltunk.
Aztán Meggel újabb veszekedés, aztán utána már egyre jobban csúszott ki minden
a kezeim közül. Több bukott ZH, programozás meg a tanár, az a kettő, ami a
kedvemet is elvette az élettől… Aztán 23.-án végleg nem bírtam, akkor
szakítottunk majdnem Etsuoval, de úgy volt, gondolkodunk. Nekem az a hétvége
nem épp arról szólt, hanem elmentem egyet bulizni. Mit ne mondjak, igencsak rám
fért. Dai szülinapja volt, és nagyon jó. Legalább az idén nem kaptunk
rendőrtársaságot. x) Vasárnap aztán végleg szakítás lett a vége, ami miatt jó
két hétig megint a depi szintjén álltam, és egész nap inkább tanultam. Eredmény
lett, mert mindenből átmentem, vizsgára is engedtek. Csoport munkán is
bemutattuk a videónkat, ami ahogy láttam, nagyon tetszett mindenkinek. Meg
később ismerősöktől is kaptam a pozitív visszajelzéseket. Ki tudja, egyszer
majd a tv-ben látom vissza magam? x) Volt már rá példa, de az vagy aerobik
fellépés vagy énekkari előadás volt. Végre eljutottam a kosármeccsre is, ahol
igaz 96-20-ra kikaptunk, de nagyon jó volt. A srácokkal még kocsmatúrára
illetve házibulikba mentem, ahol a csoportmunka fejlesztés még mindig megvolt.
Bár részemről nem mindig 1 bizonyos emberrel… Na mindegy.
Decemberben csak egy hetet jártunk
suliba, akkor volt 6 Zh-m, amiből egyedül a prog nem sikerült, de hát ugye azon
már nem akadok annyira fent. Utána szünet. Pihentem a legtöbb időben,
tanulgattam is, sok közös buli volt az egyetemi barátokkal, amik nagyon jók
voltak. A rajongó táborom még vagy 4 emberrel ugrott… nem úgy van, hogy
általában akkor kellesz a srácoknak, ha kapcsolatban vagy? Na hát én
szakítottam, aztán azóta találtnak meg jópáran. 3 szóbeli vizsgám sikeresen
meglett, de egyet még szeretnék javítani, de azt már csak az új évben.
Programozás vizsgát ugye ténylegesen buktam, de nem egyedül, így csatlakozunk
pár barátunkhoz újra prog1-et tanulni, és remélhetőleg ezúttal sikeresen is.
Aztán közös karácsony a csoporttal, ahová elmentünk vagy 6-an… A lényeg, jól
éreztük magunkat. Aztán már jött is a karácsony, Shizuval végre újra jóban
vagyunk, aminek nagyon örülök, azért hiányzott az exsogórnőm. Na igen, a
szeptemberben kitalált családfából félig-meddig kiestem. De milyen jó, hogy a
volt sógoraimmal, anyósommal és a keresztlányommal még mindig jóba vagyunk. x)
Végre 5-6 év után találkoztam Axvirral is, ami azért szép. A legjobb barátom
alig ismerte meg, de már látta és még össze is jött vele, én meg mennyit vártam
egy személyes találkára, hihetetlen. x3 Ayame és a barátja is szakítottak 1,5
év után, most a srácot vigasztalom. Ami pici furcsa, hogy visszautasítom, ő
összejön barátnőmmel, aztán én mindkettőt melegebb éghajlatra küldöm, most meg
egymást vigasztaljuk. Na igen, mindig jó, ha van olyan ember, aki megért. :)
Aztán 31-én pedig egy újabb szilveszteri buli, ezúttal másik társaságban, mint
eddig, de remélem ugyan olyan felejthetetlen lesz, mint eddig. Igaz az
eddigiekre sem emlékszem annyira, de ami megmarad, az maradjon meg örökre.
Igaz, a fényképekről sok mindent megtudunk másnap reggel… jó szilveszterre és
új évre való tekintettel vagy másnap este vagy harmadik nap. :D
Hát szép kis mennyiség lett, nem csoda, hogy inkább szétszedtem.
:) Szép kis évet zártunk, nem igaz? Nekem mindenképp az volt. :) Mindennek
ellenére. Igaz, nem egyszer éreztem úgy, mintha valami színésznő lennék valami
filmben, mert nem egyszer hasonlított ahhoz, ennyi dráma, meg bonyodalom után.
x) Na nem baj. :)
Köszönöm szépen mindenkinek, hogy itt volt velem, és hogy olvasta
a blogomat. Remélem jövőre is velem tartotok, mert biztos vagyok benne, hogy
jövőre is izgalmas dolgok lesznek, és nálam amúgy sem unalmas az élet. Szóval
várlak titeket vissza 2013-ban. :) Boldog új évet, puszi, sziasztok. =^.^=
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése