Szemedbe nézve látom a napfényt,
Nem is várhatnék nagyobb élményt.
Ha Te nem lennél teljesen elvesznék,
A boldogság mellett csak úgy elmennék.
Mint a kishal az élet tengerében.
Imádom nézni gyönyörű szemeid,
Mik ha engem néznek, teljesen felhevít.
Mint a kis fióka, ki várja az eledelt,
Úgy éhezem én a Te két szép szemedet.
Oly szívesen lennék én az a könny,
Mi a boldogságtól két szemedből jön.
Vagy csak lennék én a napfény,
És egész nap Te Rád sütnék.
Vagy lennék én lágy hűs szellő,
Simogatnám arcodat,... Te kis tekergő.
Talán nem vagy más csak egy por szem,
De nekem Nálad szebb a földön nincsen.
Biztos van nálam szebb és jobb is van ám,
De ki úgy szeret, mint én nincs más talán.
Aki olvasta a korábbi bejegyzésemet, az tudhatja, hogy van egy srác, aki épp kissé belém zúgott és verset akart írni. Na hát ez lett volna az. Tudom, vannak benne hibák, de attól függően kedves gesztus volt. :) Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem az. Megjegyzéseket engedélyeztem, szóval várom a ti véleményeteket is. :) Jó a másik még mindig közelebb áll hozzám, és nem csak az írója miatt. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése