2013. március 19., kedd

Chapter 2013 page 73 of 365

Ha egyvalamit megtanultam, az az, hogy nincs pletyka titok nélkül. Talán bátor vagy és feltárod a titkot mások előtt, akik ellened fordítják. Vagy valaki más titka váratlan módon hat rád is. Vannak titkok, amiket az ember boldogan megtart. Mások, ha a felszínre kerülnek, utána már csak még mélyebbre temetődnek el. De a legnagyobb titkok azok, amikről azt hitted, soha nem derülnek ki.

Halihó!

És itt is van a várva várt nap. Tudom, direkt húztam el idáig. Pedig már mióta megírtam... Na de akkor lássuk, hogyan is telt el ez a március 14.-e.  
Reggel fél 8-ig aludtam, majd gépezgettem, Rika-val beszéltem. Küldött zenét is. Azt azóta hallgatom... Nem bírom lerakni. Majd lesz külön zenés bejegyzés, mert amennyi zene a fülembe megy, hogy az valami hihetetlen. Miket hallgatnak a többiek, vagy miket mutatnak meg közben belőlük nekem, vagy épp én miket hallgatok. De majd láthatjátok. :) Aztán negyed 10-kor voltam kint kapu előtt, Akashi már ott is volt elém. ^^ Bár az időjárást mindketten átkoztuk ezerrel... valahogy szívesebben lennénk egy tengerparton, és süttetnénk a hasunkat. Aztán amennyire tudtunk haladni, eljutottunk a suliig, ahol még nem voltunk túl sokan, bár ha a fele csoport bejött órára... Óra előtt még Shizu-val mentem le üdítőért, a "volt férjével" találkoztunk, és együtt jöttünk fel az emeletre. x) Jó, hát a családos cucc az elmémben még eléggé él, meg amilyen "vérfertőzést" bejátszottunk benne... Inkább no comment. x) A fantáziám nagyon élénk, és ha ebből a vacakból még könyvet is írnék, tuti bestseller-listára kerülnék. x) Valóságalapja van/lenne, uhha xD Na jó, nem ez a lényeg. :D 10-től óra, bár tananyag az megint vagy 15 perc alatt elmondható... De azért sokat vigyorogtunk rajta, bár én kissé fáradt voltam, félig aludtam a széken. x3 Utána megvártam míg Akashi átrakja a jegyzőkönyvet opréból, mert hát aznap volt a leadási határidő. R gépén csináltuk meg, meg még páran Akashi-n kívül (R - ő az a lány, akit írtam keddről is, hogy velem volt prog 1-en, meg vele dumáltam ZH előtt). Aztán kicsit még beszélgettünk 5-en, majd végül elindultunk hazafele. Igaz a saroknál mi lefordultunk jobbra Akashivel és R-rel, míg Shizu és a barátja mentek tovább egyenest. Mi 3-an elbeszélgettük az időt, meg az időjárást szidtuk x) Dél körül értem haza, akkor ebédeltem, apu is itthon volt. Meg azért rendet raktam, mégiscsak Naruki jött át délután, segíteni a háziban. A leckét egész gyorsan és ügyesen megcsináltuk, még dumálni is volt időnk kicsit. Beszéltük, este úgy is menjek-e velük, hogy elmarad a játszóteres iszogatás (mivel utána ír kocsmába ültek be), majd 3/4 4 fele indultunk el Rika elé, mivel mi mentünk fel vmi fórumszerűségre. A pontos nevét nem jegyeztem meg, annyira nem is érdekelt. Aztán Naru levált, mi meg mentünk fel az egyetemre, hisz az egyik tanárunk tartotta. Jó korán fent voltunk, aztán még vártunk is kicsit, majd mentünk be. Szépen elfoglaltunk két tetszőleges helyet, majd vártunk, jönnek-e még, és kik. Aztán óra 40-re megérkezett mindenki. 20-72 éves kor között helyezkedtünk el, érdekes mi... na igen, volt 2 antialkoholista... de sütikbe, kajákba előszeretettel öntögetik a rumot, meg a borokat... Igazából a fő téma a bor a volt, arról kérdezgettek, meg ami italozási szokásainkról... meg legjobb kérdés: Mennyire változott meg az alkoholfogyasztásod az elmúlt 1 évben? Vagy vmi ilyesmi kérdés volt... Most igazából, nagyon. Eddig se sör, se bor... erre nyáron már Etsuo kedvéért ittam, mostanság már én magam is kikérem a kocsmákban, ha úgy van. A borra is kissé rászoktam, jelenleg is itt van mellettem egy pohár vörösbor... És nem alkoholista, egyetemista. ^.-  A végén meg egy száraz fehérbort kellett megkóstolnunk, és arról véleményt mondani.   Na aztán fél 6 után kicsivel léptünk le, majd találkoztunk még Rika firmájával, meg kaptunk egy-egy üveg bort. Aztán majdnem hóviharba jöttünk haza, vagyis Rika csak a buszmegállóig. Közbe meg kamerázta az utat. Fagyhalál szélén ilyenekkel baromkodunk... x) Aztán itthon gyorsan ettem, aztán pakolásztam, meg vártam Narut, hogy akkor mi legyen... Apu is hazajött negyed 8 körül...Kissé összekaptunk, de végül is leléphettem este. Naru-val végül azt beszéltük, hogy 3/4 9-kor a park elején. Picit késtem, mert hát nem tudom, de qrva érzékeny voltam (nem tudom, már 1-2 napja ez megy -.-) és hát kisebb sírógörcsöt kaptam... mondjuk azt akkor, mikor anyu felhívott 8 körül. Utána sikerült megnyugodnom... Aztán elértünk a helyre, már kész tömegnyomor volt... 5 perc ácsorgás után végre kikértünk 2 sört, és két meggyes pálinkát. Gyors koccintás, majd leültünk. Rá 5 perc múlva meg is érkezett Etsuo is. Egész jól elbeszélgettünk 3-asban, jó hangulat is volt.  Még Shizu is beugrott, egész jól elvoltunk 4-esben. Még a fiúkkal is koccintottam vmire jégerrel. x) Aztán olyan nosztalgia láz tört ránk... az elmúlt fél évből vegyesen. Néha olyanokat mondtak, amire én nem emlékeztem. Na igen, 1-2 dolog még november elejéről... Meg úgy azóta, szilveszter... Hát igen, újdonságok mindegyikünknek lehettek... De most tényleg, annyi minden kiment a fejemből. Ilyen is volt? Kérdeztem többször. Meg ahogy falazott nem egyszer Naru, vagy épp mit ígért nekem Etsuo. Hát igen... A rosszabb dolgokra nem akarok emlékezni, és már láthatóan jó mélyen vannak. A jó dolgokra sokkal jobb emlékezni. Meg ha valami (úgymond) rosszul is ért véget, azt nem azt jelenti, hogy végig az volt, nem igaz? :) Aztán Shizu éjfél körül lelépett, én addigra már félig-meddig a fiúk ölében ültem... Vagyis hát, a lábaim Etsuo lábán, hátam meg Naru lábának támasztva, közbe a sör a kezembe, és azt iszogatom... Kissé sem volt durva... Meg vigyorogtam, mint egy idióta. Vagyis hát nálam ez a bárgyú vigyor, mikor nagyon jól érzem magam. ^^ Meg amik még úgy éjfél után kiderültek... Hát úgy néz ki a január 26.-ai szombat esti szórakozásom Take-kel mégsem volt olyan jó buli, mint aminek tűnt. Mondjuk akkor nem épp voltunk egybe, én még igen, ő talán már kevésbé? Az mindegy. Az okos kérdés, hogy megbántam-e? Igazából nem, mert tőle is járt ennyi. Na de az már nem épp, hogy vehetjük úgy, lebuktunk, mert a garázsos szórakozásunkat látták... Legalább a barátaim nem ítélnek ez miatt. Vagyis a teljes sztorit csak Naru tudja, és ő sem teljesen tőlem... Ezen kívül vmilyen szinten tudja Etsuo, Akashi és Shizu... oké... nem biztos, hogy jó ötlet, de vissza már nem csinálhatom. Vissza remélem egyik sem él vele... Aztán végül 00:20 körül léptünk le, én kisebb sokkhatással, és félig kiesve az ajtón, bár szerintem nem látták. x) Utána vigyorogtam tovább, mint egy idióta. De ez vagyok én, és senkinek nem hagyom, hogy megváltoztasson. Ha meg nem tetszik a viselkedésem, el lehet tűnni. Etsuo-val ott elváltunk a bejáratnál, ő ment vissza a koleszbe, mi meg felénk. Egy laza 10 perc alatt hazaértem, Naru elkísért ismét. A bejárati ajtóban is majdnem pofára estem. És senki sem kelt fel rám. x) Ilyen nincs az biztos. Aztán szépen laptop bekapcsolva, kicsit még feljöttem megnézni van-e valami. Közbe macskám fulladt majdnem meg... aztán arra kelt fel apu, mikor 1 körül végül kiengedtem a dögöcskét. Fasza. x) Na igen, de hát az este még nem ért véget teljesen... Kijött Etsuo blogja... Egy részét mutattam meg, ami ugye nekem szól(t). A többi nem lényeg - számomra legalábbis, neki és még akiknek üzent igen... Csak abból a számból volt, amit írtam is, mivel az idézetek is onnan voltak. Meg az alapján is voltak az üzenetek. Utána persze volt egy válaszom rá... Ami kissé gyerekes, mert így intéztük el novemberben is, talán 2x beszéltünk komolyan(?) és őszintén(?)... egyik itt is landolt... A kérdőjelek meg azért, mert ki tudja, melyikünk volt az akkor. Nem lehet tudni egyikünknél se. Cáfolni lehet, vitázni is miatta, de így 2-3 hónap után már nem igazán lényeges. Aztán később nem csak engem ihletett meg a válasz, Narut is... Neki ITT mutatom a blogját. Elgondolkodtató az övé is. 2-ig beszéltünk elég sok dologról, természetesen a barátság, kapcsolatok volt a fő téma, de egy ilyen este után nem volt meglepő. És a végére egy kép és egy idézet. Az idézetet Naru-nál is olvashatjátok. Hogy ki hogy érzi, értékeli, gondolja az az ő gondja, ha félreértelmezi az is. Csak már elegem van, hogy minden szavamat, amit itt leírok sorban félreértelmezik. Ha valamit nem értetek, írjátok meg, mint hogy megint a félreértések miatt én legyek a rossz. Ezt hallgatom felnőtt szemszögből is, az ő részük is hasonló, mint nálam. Igaz, itt legalább megbeszélik, nem kibeszélés szintjén megy... Különbség, csak hát ilyenkor értem meg, hogy  engem hogy támadnak ilyenért.. -.- 
Hamarosan jövök, durva hetem van/volt. Most már én kérem, hogy ha bármi bajotok van, álljatok elém (persze az azoknak szól, akik ismernek xD), mert a félreértésekből tényleg elegem van! Viszont ennyi volt, puszi, sziasztok! :)


"A buta nem emlékszik és nem bocsát meg;
a naiv emlékszik és megbocsát;
a bölcs megbocsát, de nem felejt!"

Nincsenek megjegyzések: