Na hát mesélek kicsikét az egyetemi gólyahétről. 1 hét, jönnek a suliba az új elsőseink, és idén az én évfolyamom a főnök. Én annyira nem folyok bele, meg elég hagyományőrző egyetem vagyunk, szóval a gólyácskáink is ebben a szellemben töltik el a hetet, na meg egy kis nevelésben. De kezdjük el.
Az egész vasárnap délután kezdődött. Mi első körben Etsuoékkal találkoztunk, hiszen ő akkor kezdett visszaköltözni a kollégiumba, szülei pedig elkísérték. Így a délután egy részét velük töltöttük. Mikor ők hazamentek, mi felnéztünk az egyetemre mit ügyeskednek a többiek. Volt orvosi szoba, na ott ketchup, majonéz, mustár, wc-papír, tampon, liszt és még ki tudja mi szerepelt a felhasználandó eszközök között. Na igen, kaja is volt, bár a keksz és a csípős szósz meg ki tudja még milyen finomságok nem szerepeltek ott is... Aztán így egy fél-egy órát fent voltunk, majd az egyik kocsmába ültünk be meccset lesni. A foci után pedig még visszamentünk. Zenshit elég nehéz volt látnom, és én jobban félek tőle meg a helyzettől, mint ő. Tudom, nem épp vagyok normális. Sört is eléggé elkezdtem inni ott, 2-3 óra alatt 1,5 üveg, ami nálam szép teljesítmény. Hülyéskedtünk, ismerkedtünk az elsősökkel, rég nem látott osztálytársamat fedeztem fel. Naru úgy 8 körül lelépett fejfájásra hivatkozva, engem Zenshi legjobb haverja rángatott el beszélgetni, szerintetek mennyire akadtam ki? Pláne addigra több, mint egy 1 sör már lement... Végül mindenki lelépett, hívhattam Etsuot, hogy most rögtön tolja vissza értem a képét... Sírás határán, idegesen nem épp vártam, hogy még vele is veszekednem kell. De aztán úgy 2 órát még a koli alaksorában lévő kocsmában töltöttem. Valami csaj is jött velünk, egész este Tadase-t oltottuk, meg egész jól elvoltunk ketten is. Nem épp az én stílusom a csaj, de rövid távon elviselhető. A fiúknak rosszabb volt, mert ők hallgattak ott minket... A végén már ölelés, 2 puszi neki is... Cuki egy este volt.
Hétfőt otthon töltöttem, este találkoztunk megint a srácokkal. Ott is simán lement már egy korsó sör, szóval tanulok. Inni. x') Végül időben elindultunk Naruval, de legalább jól szórakoztunk addig is. Nem volt hosszú nap.
Kedden délelőtt megbeszélés volt a suliban, így oda mentünk fel. Megmutattam az akkor még oklevéltervezetet sportnapra, meg az iskolai vetélkedőt beszéltük át, utána jöhettem is haza. Itthon csak gépezgettem, pihentem.
Szerdán napközben folytattam a semmittevést, ha már megtehettem. Estére mentünk vissza kollégiumba, mert az elsősök főztek. Ott is megittam vagy 2 üveg sört, a flörtölés az első osztályúan ment, az "alanyom" mesélhetne róla eleget. Bár kicsit túl feltűnő voltam, de hát az áldozatommal imádok flörtölni, így akkor is kiélveztem a pia hatására, de nem épp láttam, hogy megbánta volna. Szóval tök jól elvoltam, öcsém volt osztálytársával is összefutottam, bár a szabályokat én mondjuk megszegtem, de sose baj. x') Végül úgy a szokott időben hazaindultam, Naru pedig hazakísért.
Csütörtökön már napközben is a bálra készülgettem, mert este balekbál volt, amit nagyon vártam már. Úgy fél 8 körül találkoztam Naruval, majd együtt indultunk fel az ifjúsági központ mögé, ahol Etsuot vártuk be. Közbe pár kutyás ismerősünk is pont arra jött, így kutyáztunk és beszélgettünk is még egy picit, majd innen átmentünk az egyetemre, ott is voltunk fél órát kb, majd mentünk vissza a bál helyszínére. Kikértük a sört, majd az egyik placchoz leülve koccintottunk, majd figyeltük a műsort. Aztán a többiek kimentek rágyújtani, én addig bent maradtam. Egyik közgazdász évfolyamtársam azt hitte elsős vagyok, de szerencsére kimagyaráztam magam. Aztán utána onnan egy elsős srác is betalált, bevitt táncolni. Na igen, a tömeg szélén leálltunk és beszélgettünk. Fél óra után már az agyamra ment, és nem bírtam lerázni. Persze, most is hízelgő meg önbizalom növelő, de ha egyszer nem az esetem, és pasit se igazán akarok magamnak, akkor mit álltassam. Szóval sokat beszélgettünk, elvitt táncolni is... a piát kevésbé bírja, de az egója és a magabiztossága a fellegekben. Még Zenshinél is rosszabb, pedig neki is van bőven mindkettőből, de ő szerethető ezzel a tulajdonsággal, legalábbis nekem. Szóval még a kedvenc számomat is vele táncoltam le... Aztán utána szomjúságra hivatkozva mentem az asztalunkhoz, bár jött utánam. Hát azért a többieket (Etsuo és Naru) kissé zavarta a srác, engem is, mikor szinte már hátulról hozzám bújt. Etsuo még bejátszotta azt is, hogy a "barátnője" vagyok, úgy fogalmazva, hogy firma barátnőjét ne kívánd vagy valami ilyesmi szöveggel. A firma pedig mondhatni egy titulus a hagyományőrzőknél. A srác még utána is nyomult volna, de utána meg cigiszünetre mentem inkább, cigi nélkül. Vagyis hát nem emlékszem, hogy rágyújtottam volna. Kint készítettünk pár képet, bár hát elég félreérthetőek lettek, különben már az Etsuoval való összebújós pózunkat nem jegyezték volna meg ennyire... Na mindegy. Aztán utána szépen visszamentünk, az elsős srác felszívódott szerencsére, egyik volt németes csoporttársunk is velünk mozgott az este, az üveges pálinka, ami nála volt, eléggé fogyótermék volt, bár nálam azért kicsit a sör is... A többieknél szokásos, de nálam? Aztán Etsuo is elvitt táncolni, elég sokat ittunk az biztos volt, különben a flörtölések, és a tánc közbeni csókok meg sem történtek volna... A fél sztriptízt inkább meg se említem, pláne, hogy a nyakkendőjét 1 hete kapta tőlem, mert hát az az én nyakamba landolt táncnál, és nem engedte visszaadni. (Persze másnap erre már nem emlékezett teljesen, így el kellett neki magyarázni, hogy nálam van...) Éjfél után már hármasban voltunk a táncparkett szélén, teli torokból énekeltünk, néha így egymás vállára borultunk meg minden. Durva volt, aztán végül 1 körül adtam fel, így Naru hazakísért.
Péntek reggel már csak az elsősök összeszedése, az összekészülés és a hazautazás volt hátra nekik, bár szinte utoljára még mindenki hazament a maradék cuccaikért. Én a napsütéses időre való tekintettel még kiterültem délután a teraszra és napoztam. Ki kellett élvezi az utolsó nyári napokat. :) Bár így jó 1,5 hónappal később, október közepe felé most is gyönyörű idő van. :) Ennek örömére, most is a teraszról írok. Sajnos sokáig már nem marad ez a gyönyörű idő, szóval kihasználom, amíg még tart. :) Hamarosan jelentkezem még, addig is sok puszi nektek, sziasztok! :)
Csütörtökön már napközben is a bálra készülgettem, mert este balekbál volt, amit nagyon vártam már. Úgy fél 8 körül találkoztam Naruval, majd együtt indultunk fel az ifjúsági központ mögé, ahol Etsuot vártuk be. Közbe pár kutyás ismerősünk is pont arra jött, így kutyáztunk és beszélgettünk is még egy picit, majd innen átmentünk az egyetemre, ott is voltunk fél órát kb, majd mentünk vissza a bál helyszínére. Kikértük a sört, majd az egyik placchoz leülve koccintottunk, majd figyeltük a műsort. Aztán a többiek kimentek rágyújtani, én addig bent maradtam. Egyik közgazdász évfolyamtársam azt hitte elsős vagyok, de szerencsére kimagyaráztam magam. Aztán utána onnan egy elsős srác is betalált, bevitt táncolni. Na igen, a tömeg szélén leálltunk és beszélgettünk. Fél óra után már az agyamra ment, és nem bírtam lerázni. Persze, most is hízelgő meg önbizalom növelő, de ha egyszer nem az esetem, és pasit se igazán akarok magamnak, akkor mit álltassam. Szóval sokat beszélgettünk, elvitt táncolni is... a piát kevésbé bírja, de az egója és a magabiztossága a fellegekben. Még Zenshinél is rosszabb, pedig neki is van bőven mindkettőből, de ő szerethető ezzel a tulajdonsággal, legalábbis nekem. Szóval még a kedvenc számomat is vele táncoltam le... Aztán utána szomjúságra hivatkozva mentem az asztalunkhoz, bár jött utánam. Hát azért a többieket (Etsuo és Naru) kissé zavarta a srác, engem is, mikor szinte már hátulról hozzám bújt. Etsuo még bejátszotta azt is, hogy a "barátnője" vagyok, úgy fogalmazva, hogy firma barátnőjét ne kívánd vagy valami ilyesmi szöveggel. A firma pedig mondhatni egy titulus a hagyományőrzőknél. A srác még utána is nyomult volna, de utána meg cigiszünetre mentem inkább, cigi nélkül. Vagyis hát nem emlékszem, hogy rágyújtottam volna. Kint készítettünk pár képet, bár hát elég félreérthetőek lettek, különben már az Etsuoval való összebújós pózunkat nem jegyezték volna meg ennyire... Na mindegy. Aztán utána szépen visszamentünk, az elsős srác felszívódott szerencsére, egyik volt németes csoporttársunk is velünk mozgott az este, az üveges pálinka, ami nála volt, eléggé fogyótermék volt, bár nálam azért kicsit a sör is... A többieknél szokásos, de nálam? Aztán Etsuo is elvitt táncolni, elég sokat ittunk az biztos volt, különben a flörtölések, és a tánc közbeni csókok meg sem történtek volna... A fél sztriptízt inkább meg se említem, pláne, hogy a nyakkendőjét 1 hete kapta tőlem, mert hát az az én nyakamba landolt táncnál, és nem engedte visszaadni. (Persze másnap erre már nem emlékezett teljesen, így el kellett neki magyarázni, hogy nálam van...) Éjfél után már hármasban voltunk a táncparkett szélén, teli torokból énekeltünk, néha így egymás vállára borultunk meg minden. Durva volt, aztán végül 1 körül adtam fel, így Naru hazakísért.
Péntek reggel már csak az elsősök összeszedése, az összekészülés és a hazautazás volt hátra nekik, bár szinte utoljára még mindenki hazament a maradék cuccaikért. Én a napsütéses időre való tekintettel még kiterültem délután a teraszra és napoztam. Ki kellett élvezi az utolsó nyári napokat. :) Bár így jó 1,5 hónappal később, október közepe felé most is gyönyörű idő van. :) Ennek örömére, most is a teraszról írok. Sajnos sokáig már nem marad ez a gyönyörű idő, szóval kihasználom, amíg még tart. :) Hamarosan jelentkezem még, addig is sok puszi nektek, sziasztok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése