Helló!
El is
érkeztem az utolsó középiskolás napomhoz is. Jó gyorsan elrepült ez az év is.
10 hónap, 2 osztály. És 4,2-vel végeztem. Az átlagom legalább jó lett. :) Sosem
szerettem az utolsó napokat, mert egyszerűen sírni volna kedvem. Nem tudom,
valahogy ilyenkor mindig ilyen érzésem támad. Leginkább a D-sek fognak
hiányozni, mit tagadjam. Bár a C-sekből is van néhány ember, meg a többi
osztályból is. Furcsa lesz, hogy reggel nem futok össze Eitokkal, vagy a
lányokkal kedden, mikor megyünk útvonalra vagy log.specre. Mennyi ismerőst
köszönhetek a sulinak. Nem tudom mennyire maradnak tartósak ezek az
ismeretségek, de azért ha eszembe jutnak ezek a pillanatok, mosolyogni. :) De
nézzük is miről szólt az utolsó nap.
Reggel fél
6-kor keltem fel, de szerencsére sikerült visszaaludnom. Igaz, az is csak ¾ óra
volt, de az is vmi. Az idő tiszta felhős volt, de nem voltam szívbajos, felvettem
a fekete pántnélküli nyáriruhámat, meg egy pulcsit. Meg az elengedhetetlen
magas sarkú. Bár lehet nem volt jó 5let… Öcsivel 7 óra után pár perccel
indultunk el, bár utána 2-3 percre ránk szakadt az ég… Esernyő luxus legalábbis
nálam, így szépen eláztam. xD Bár kapucni volt nálam, azt azért felhúztam, de
azért fáztam kissé vizes pulcsiba. Tuti náthás is lettem. x/ Suliba már jobb
volt, ismerősökkel dumáltam még, meg Kazuval és Gentaval a folyosón
dumálgattunk. 55 körül jött Genki is, vele is dumáltunk, majd mentem le vele a
tesiteremhez, megkeresni a többieket. Csengőkor jöttem fel, láttam a vesz. áruk
tanárunk mankóval. Lestem egy sort. Benito segített neki a lépcsőn feljönni.
Aznap rövidített óráink voltak, így 2x25 perc lett volna az óra, de a tanár
csak elbúcsúzni jött be, mert úgy gondolta tartozik nekünk ennyivel. Nagyon
aranyos volt. Szegényt a múlt héten elütötte egy autó és azért kell mankóval
járnia. Igaz betegszabadságon volt a héten, de hozzánk azért bejött. A 2. óra
lyukas volt, Arisa-val az aulában voltunk, felmentünk FB-ra, hülyültünk. 3.
infó volt, azon gépeztünk, meg közbe Sae-val chateltem, mivel aznap úgy volt
megy korházba, de aztán mégsem. 4. áruterítés volt, azon elmondta a jegyeket,
meg leszedte a fejem, hogy ronthattam ennyit. Nem tom, mivel előző félévben
4-4-4 volt nála a félévi jegyem, most meg 4-3-4 lett, így nem látszik a rontás.
Meg mondta, hogy míg D-és voltam, addig milyen jó voltam… Igen, tényleg jó
volt. Benito szólalt meg hátul, hogy Caty még mindig D-és. Hát ott jobb volt.
De nem folyok bele, még mindig nem lehet ezen változtatni. 5. tesi lett volna,
6. üzleti, 7. német. Az utolsóról el voltunk engedve már előző nap, 6. a
tanárnő azt mondta, ha a másik csoport leléphet, akkor mi is. Oké, már csak a
tesi tanártól kell elkéredzkedni. Őt is rávettünk, így vigyorogva hagyta el a
13.C az iskolát utoljára. Egyszer az életben korábban szabadulunk, mint a
D-sek. Persze azért ne hagyjuk ki azokat a pillanatokat, amik aznap is bennem
maradtak. Szóval a tesiteremhez vezető lépcsőnél ácsorogtunk, én állandóan
mindenfelé lesegettem, de vhogy Itsukit szúrtam ki mindig. És hát megint csak
bámult. Jó, tudom, egy sál, egy pántnélküli nyáriruha, ami hát elég rövid,
magas sarkú, nem is kell folytatnom… Suli után Risaval és Gentaval beültünk az
egyik gyorsétterembe enni, igaz sokáig nem maradtunk, – fél óra kb – mert ment
a buszuk. Aztán szépen elbúcsúztunk, majd ment mindenki a buszára. Én a
megállóban Eitoval futottam össze, sikerült neki az elsősegély és akkor ment
vezetni. Aztán aputól kaptam egy SMS-est, hogy menjek be hozzá, így buszról
leszállva a munkahelye felé vettem az irányt. Macskakövek, én úgy imádlak
titeket. Arrafelé annyi van, és baromi nehéz közlekedni… Majdnem kimegy a
bokám… :S Mikor odaértem, apu adott egy tulipáncsokrot, hogy vigyem haza. Utána
irány haza. Virág vázában, én ettem. Délután gépeztem, Chitől kaptam ballagási
meghívót is. Úgy 10-ig voltam fent, egyik D-és bnőmmel is dumáltam még. És
ennyi volt a nap.
Holnap
jövök, addig is legyetek jók. :) Pápá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése