„Mivel nőből
vagyok, nem mondom ki, amit akarok, de fenntartom a jogot, hogy hisztizzek, ha
nem kapom meg.” (Cecelia Ahern).
Hy!
Ohohoho, egy
hétfő. És tudjátok mit jelent? Ha a közös találkára gondoltok, akkor nyertetek,
mehettek lottózni. Na jó, meséljünk a napról. Igen, furcsa lehet az idézet, ritkán van. Ez most egy ilyen nap. Amúgy is, a nap egyik kulcsmondata volt. :P
Reggel úgy
8-9 között keltem. Ettem 1 muffint, majd rendbe szedtem magam és leültem
gépezni. Bár legtöbbször rejtve voltam, csak ebéd után mentem fel. Akkor volt
megnyitva már a közös chi-Itsuki chatablak. Ennyi volt:
Itsuki: sziasztok,
én ma csak 6ig érek rá lányok :S
Chi: oksa,
akkor 6-ig jössz el
Ennyi volt, értettem, oks. Ez úgy
negyed-fél 1 körül volt. Chivel úgy dumáltuk le, hogy 2-kor átjön, és innen
megyünk ki a parkba. Én 1 után már nézegettem, mit vegyek fel, mert nagyon
hideg volt. 15° max. :/ És május van. :OO Szépen elkészültem, de volt még vagy
10 percem 2ig. Itsuki fent, Chi is. Lesem mi van. Bnőm kinyögi, hogy bealudt
tanulás közbe, késni fog. Jó, én szépen negyed után elindultam. Normál tempóval
oda is értem félre. 5 percet ültem, mikor Chi telefonban mondta, hogy a buszvégnél van,
induljak el, mert az az idióta csak 3 fele jön. Oké, fogtam magam és elindultam
elé. Nemsokára taliztunk is, majd beugrottunk egy élelmiszerüzletbe, ő vett
energiaüccsit meg ásványvizet. Aztán kiültünk a játszótérre. Elhintáztunk meg
Road-ot énekeltünk. 3-kor láttuk Itsukit, de a fenének sem vett észre, pedig
szerintem elég feltűnőek voltunk. Aztán átmásztunk a kerítésen, és kimentünk a
padhoz, ahol Itsuki ült és egy cigire készült rágyújtani. Én
felajánlottam neki, hogy adok öngyújtót, de neki jó volt a gyufa is. A
frizuráját nem tudtam megszokni, a hosszabb jobban állt neki. Aztán utána
elindultunk a postára, mert Chinek volt ott egy kis dolga. A tolóajtóval már meggyűlt a bajom, néha elég
necces, hogy pici vagyok x) A lényeg az volt, megy előttem Chi, belöki, engem meg
majdnem visszaránt. Itsuki vigyorog, én megcsapom, Chi bocsánatot kért, de ő is
mosolygott. Aztán amíg ő beállt a sorba, mi az asztalt támasztottuk. Meg
dumáltunk. Hihetetlen… *forgatja a szemeit* Utána mentünk át a buszmegállóba, mert mentünk fel Chi munkahelyére. A buszra vagy 10 percet kellett várni, addig a falnál álltunk.
Akkor kérte Chi, hogy mutassam meg a piercinget. Neki nagyon tetszett, a 3.
félt nem is igazán néztem, de lehet meglepődött, hogy bevállaltam. Bár igazából
nincs sok köze hozzá. Meg kérdeztem tőle, hogy tényleg eladó-e a házuk, mivel
Tsukiko barátja mesélte ugye szombaton. Aztán tényleg. De kérdeztem, akkor hol
fognak lakni, és mondta, hogy nem tudja. A buszon meg az egyik lánybarátját
ecsetelte, hogy olyan szituba keveredtek, hogy haverok, de tudták mindketten,
hogy kavarni fognak. Meg is tették, smároltak egyszer. Majd utána a csaj egy
másik sráccal is. Érdeles egy rész. De én ott akadtam fent, hogy végig tudták,
hogy kavarni fognak. Nekem kicsit deja vu érzésem támadt, nektek nem? Meg a
fenti idézet. Ha már 2 csaj 1 pasi felállás a feminista idézetek sem maradnak
el. Mert beszóltunk neki, hogy nem lehet rajtatok kiigazodni. Erre mondta
Itsuki, hogy rajtatok sem lehet. Erre válaszoltam az idézettel. Nem szó
szerint, de ja. A buszról leszállva az út alatt rajtam röhögtek végig, mert
alig bírtam lépést tartani velük, meg amilyen szar út volt, bénáztam. -.-” Jó, a magassarkú szandálomban mentem el... A
szalonba Itsukival nem mentünk be, hanem kint vártunk. Addig rágyújtottunk egy-egy
szál cigire. De úgy nem dumáltunk nagyon. Majd jött Chi is mentünk be a
belvárosba. Mert most kint voltunk az egyik kertvárosi területen. Na ezek meg
direkt olyant utat választottak, ahol macskakő van. -.-” Gondolhatjátok. Chi
még azzal hülyéskedett, hogy Itsuki majd megfog és levisz… Aha, persze. Más
előbb megcsinálja. xD Beértünk a belvárosba, nézzük mit kéne csinálni. Itsuki
mondta befut a boltba sörért, oké, mi addig leálltunk az egyik butiknál
nézelődni. Utána elmentünk az egyik pékségbe, bár én kint maradtam a sráccal.
Ahogy álltunk és fáztunk, láttam egy álláshirdetést. Onnan jött témába a munka.
Ebben az esetben sok mindenben egyetértünk. Pl egyikünk sem menne el se a
Tescoba, se a Mcdonaltsba. Csak meló meg kell(ene), ugye… Az is hogy lesz, nem tudom.
:S Bár első, hogy meglegyen a vizsgabizonyítványom. Na Chi is kijött, aztán
kerestünk egy padot, ahová lecsüccsenhettünk. Egy órát tuti ültünk kint a
hidegben. Ropit ettünk, meg mindenki itta a saját üccsijét. Itsuki mondta, hogy
őt is a rendezvényszervezés érdekelné, mert az milyen jó munka. A városban úgy
is van 1-2 cég, ami ezzel foglalkozik. ^-^ Meg arról is volt szó, hogy elég
lenne egy iroda, 2-3 alkalmazott és simán lehetne már vmi céget alapítani. Na
igen, bár tőke kéne hozzá. Mondjuk az sem mindegy, hogy betéti társaság vagy
kft. :/ Na igen, sok értelme nem volt, hogy gazdasági suliba jártunk.
Aztán
kövi okos ötletünk úgy 5 körül, hogy szálljunk fel egy buszra, és menjünk körbe
a városon. Oké, mindenki benne van. Közbe Takumival dumált Itsuki, mert úgy volt,
elkíséri tetkóshoz, mivel ő is beszélni akar a sráccal, aki elkészíti a tetoválást. Aztán tőlem kérte el a
számát. Ja, csak szerintem mi Chivel nem voltunk túl halkak és simán kihallotta
az én hangomat a háttérből. Ráadásul 2x dumáltak, és így tuti tudta, hogy vele
voltam. Necces, mert Takumival 1,5 hete nem beszéltem, és most tudja, hogy
Itsukival voltam… De erre még a keddi részben kitérek. Na aztán buszra fel, Chi
megállt a busz közepén, Itsuki leült, én meg végül mellé. Közbe meg megnéztem a
pc-t is. Chi-nek tök tetszett, Itsuki meg vágta a pofákat. -.-” Mikor
megláttam, rácsaptam egyet. Meg mondtam, hogy ne merészelje, mert neki is van.
-.- Idióta f@sz. Aztán utána mikor kicsit kiürült a busz, és volt hely a hátsó
négyesen, közös megegyezésre átültünk oda. Ablaktól beljebb: én, Itsuki,
Chikako. Aztán dumáltunk meg minden. Aztán kíváncsiságból rákérdeztem egy
utcára, amiről tudtam, hogy Itsukiék környékén van. Mivel annak a folytatása az
ő utcájuk. Én meg vak vagyok (messze nem
látok rendesen, na :s) és nem láttam, pedig tábla jelezte. És elindul a busz, ő
meg önként árulta el az utcát, meg mutatta is. Én meg voltam olyan okos, hogy
visszakérdeztem: 14? Chi les rám.
Itsuki: Te
meg honnan tudod?
Caty: Hát
apudtól.
I: Ismered
apumat? *:O*
C: Nem. –
még mindig tiszta fapofát vágva mondtam… x)
I: Hát akkor
meg?
Chi: Már
engem is kezd izgatni.
C: Hát
tudod, van egy haverom, aki apuddal dolgozik. És hétvégén nem tudom, de szóba
kerültetek (hétvégi bejegyzés…) és akkor hívta fel apudat és kérdezett rá. –
igen, tök ártatlan, aranyos arccal meséltem neki. Tuti lesett egy sort. Akkor
lenne ciki, ha utána apjától is rákérdezett volna. x’D Jájj. :D Sok eszem van
nekem is. Aztán még dumálgattunk a buszon, én közben lesegettem ki. Nem értem
ezt az embert én sem. Valahogy miért nem tudunk az emberek gondolataiba
olvasni? Néha annyira jó lenne… Meg Chi nem emlékezett rá, hogy van egy
kutyája. Amúgy Suzynak hívják és spániel. Kép alapján tök édes dög. Régen nekem
is spánielem volt. ^.^ Na és Chivel hülyültünk, hogy beállítunk hozzá egyszer,
elkérjük a kutyát és visszük sétálni. x) Drága ’haverunk’ nem örült annyira
neki. x)
Aztán buszvégen szálltunk le, mert Chinek melója volt a szomszéd faluban
(ott ahol Miuwék is laknak) és oda kísértük a megállóhoz. Ott még dumáltunk egy
kicsit, én meg vacogtam. xD Aztán mikor
beállt a busz szépen elbúcsúztunk, Itsuki meg már indult is el, én meg
követtem. Átmentünk a szokásos
megállónkhoz, ahol már annyiszor összefutottunk és onnan mentünk haza.
Dumáltunk a megváltozott a buszmenetrendről, az érettségiről. Én meg egész
délután a kisgyerekeket meg a kisállatokat lestem, és mondogattam, hogy milyen
édesek. xD Pedig a kutyáktól félek. xD Aztán ott a buszmegben álltunk, mikor
láttunk úgy egy 2-3 éves forma kisfiút. Jesszusom, de édes volt. Én meg
szimplán kinyögtem, hogy én is akarok egyet. Igazából kettő gyereket szeretnék,
egy kislányt és egy kisfiút. :P Aztán mondta, hogy ő is, de először legyen
háttere hozzá. Így ez jött témába, majd jött a busz és felszálltunk rá. Ott is
dumáltunk többféléről, de annyi rémlik csak, hogy hiányoznak mindkettőnknek a
sulis napok kicsit, mert ott hagytunk a barátunkat. (: Hiányoznak Eitoék. :(
<3 Aztán végül a messzebbi megállóban szálltam le. Haza értem, vacsiztunk,
fürödtem és mentem gépezni. És utána jött a beszélgetés. 11 körül feküdhettem
le végre aludni. Meg persze a Bones sem maradhatott ki. (:
Hát jó
hosszú volt, örülhettek. (: Majd jövök holnap. Pás ^-^
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése