2014. augusztus 15., péntek

Holiday 2014 - Part 1.

Halihó!

Na meg is jöttem a nyaralással végre. Az első rész ne tévesszen meg, nem több részből fog állni a családi nyaralás. Mindegyikben más-más nyaralásról lesz szó. De most kezdjük el ezzel a horvát tengerpartról. Vigyázat, hosszú lesz. :) Képeket ajánlatos nagyítással megnézni. :) /Az összes kép az én tulajdonomat képezi, ezért bármiféle másolása tilos!/

Kozino
Day 0.
Ezt kivételesen azért veszem bele, mert elég szépen megguberálta a másnapi indulást. Már szinte teljesen el voltunk készülve, a kocsi tiszta kívül-belül, már szinte a pakolást néztük, mi hová fér bele, mikor Miuw anyujáék meglátogattak. Közölték, hogy baj van a kocsival, nem indul el, most is a szervizben van. Na pff. Akkor most jönnek a másikkal, vagy mi lesz. Nem, ők délelőtt megvárják, míg megcsinálják a kocsit, és utánunk jönnek. Na így nekikezdeni a nyaralásnak elég poén volt...

Kozino
Day 1.
Végül július 18-án, pénteken hajnalban mi és Miuw keresztanyjáékkal elindultunk Horvátországba. 4-kor indultunk, most mi haladtunk elöl. Normál tempóval negyed 12-re le is érkeztünk. A mostani cél Kozino volt, Zadartól úgy 8 km-re fekvő régi halászfalu. A vendéglátó nővel próbáltam egyeztetni, de az angoltudás azért elég gyatra volt, és nem mindig értettük meg egymást a nővel. Bár negyed 12-kor még sehol sem álltak a takarítással, így jó 1,5 órát még tököltünk az épület előtt. Bár kívülről nem volt nagy eresztés, és ahogy látható volt, még teljesen kész sincs, még akadtak problémák. Az elején kicsit körbenéztünk a környéken, a bolt rendesen megvolt, még a közelben lévő jó 500 méteres partszakaszt is végigjártuk. Fél óra séta után még eszegettünk, és lement az első feles is, bár tűző napon nem volt a legjobb, nekem elhihetitek. x) Végül negyed 2-kor elfoglalhattuk a helyet. 2 apartman volt bérelve, az egyik a földszinten 3 hálószobás és hozzá 3 fürdő, fent pedig egy stúdiószoba. Az elosztás pedig úgy alakult, hogy fent alszanak szüleim, meg 1-2 éjszakára öcsém is, az egyik háló Miuw szüleié lett, a másik Miuw keresztanyjáéké, a harmadik pedig a "gyerekeké". Egy kicsit mondjuk átrendeztük a lakást, mert a gyerekszobába átvittük az egyik egyszemélyes ágyat a másik mellé, hogy 4-en elférhessünk. 1 szekrény volt, végül egyikünk se használta. x) Mindenki a bőröndjébe vagy sporttáskájában hagyta a ruháit, én meg Miuw a szépészeti meg hasonló cuccainkat pakoltuk ki a két íróasztalra. x) Aztán a kirakodás után beüzemeltük a tv-t illetve az internetet. Egyikünk se bírta ki net nélkül... Meg persze gyors helyzetjelentés az otthoniaknak, aztán irány a part. Az egyik placcot már akkor lefoglaltuk a hétre. Még csak heten voltunk, de már elkezdtük élvezni a nyaralást. Fürdés, napozás, fotózás. Aztán talán 7-ig lehettünk kint, utána mindenki nekiállt vacsizni, és lefürdeni. Este fent voltam neten, sorozatoztam és a többiekkel beszélgettem. Vagyis Naruval és Etsuoval. Másokkal nagyon ritkán beszélgetek. Aztán úgy 11 körül megjöttek Miuw-ék, folytatódott a piálás és a kártyaparti. Bár talán 1-ig, ha maradtunk. Bár mi így gyerekek még vagy egy órát hülyéskedtünk a szobában, öcsém legnagyobb örömére. 

Kozino
Day 2.
Szombaton már 8 körül keltünk, majd mi öcsivel felmentünk az emeletre, ahol kivételesen rendesen reggeliztem. A reggeli után, összepakoltunk és irány a strand. Nagyszerű időnk volt, napoztam, olvastam és persze úsztam. Annyira jó volt. Igaz, az elején még kissé hűvös volt a víz, de nem érdekelt. Imádtam ott lenni. Meg természetesen egy csomót fotóztam és videóztam is. Öcsi meg elkezdett a kagylókon kívül tengerisünt is szedni, lestek is ránk egy páran, hogy mi a fenét csinálunk. x) Aztán 1 környékén vissza a szállásra, ebéd, egy kis pihenés, majd újra ki. A program a délelőtti volt, de annyi jó volt. *-* Aznap is úgy 7-ig lehettünk kint, majd haza. Vacsora, fürdés, és az esti kártyaparti, én laptop, Miuw hol sims, hol facebook és skype. A többiek általában kártyáztak. Bár a cherrys kóla még mindig isteni. Aztán úgy 11 környékén adta fel a banda, és mindenki elvonult a saját szobájába aludni. Mi azért nagy részben még beszélgettünk egy jó ideig. De talán a hajnali 1 órás elalvás relatívnak tűnik.

Kozino
Day 3.
Vasárnap is folytatódott az előző napi program, bár öcsém délutánra már sztrájkot hirdetett, hogy ő nem fog kijönni a partra, és inkább bent marad a lakásban. Délelőtt Zatonba mentünk át, ott valamivel melegebb volt a víz és apró köves és homokos. Na igen, elkagylóztunk. De szerencsére nagyszerű időnk volt, zenét hallgattam, olvastam, és úsztam. Este pedig a szokásos folyamat ment.

Kozino
Day 4.
Hát a hétfő nem volt a kedvencünk. Reggelre szó szerint megkaptuk a vihart, aminek egyáltalán nem örültünk. A ciki az volt, hogy még a net is elment. Gondolhatjátok… Pláne a rossz idő végett, a délelőttöt a lakásban töltöttük. Jó egy órát még el is szundítottam anyuék ágyában, míg ők ebédet főztek. Net az hol volt, hol nem, öcsi néha átkozta az egészet, velem együtt. Ő játszott, én beszélgettem. Aztán végül megbeszéltük, hogy délután elmegyünk Zadarba, ha már mást nem épp tudunk csinálni. Így délután 4-re szépen el is készültünk. Először beugrottunk Zadarban egy élelmiszerüzletbe, majd mentünk a belváros felé. Ott parkoltunk, ahol két évvel ezelőtt is. Az idő nem tűnt túl barátságosnak, de a kocsiban hagytuk a pulcsit, és napszemüveget és a szalmakalapot is. Majd az óváros felé vettük az irányt. Gyors kép a két évvel ezelőtti pálmafánál, és nagyjából bejártuk azokat a helyeket, amiket két éve is. Most kissé tovább is mentünk, mert anno valami filmforgatás miatt le volt zárva a rész, és nem lehetett megtekinteni. Valami magas dobra is felmásztunk, igaz nem volt a kedvencem a 13 centis platformcipő és a falatnyi miniszoknyám miatt. Sétát terveztem, és nem hegymászást. De bokatörés nélkül megúsztam az esetet. Az egyetemet is láttam, igaz jó messziről, de láttam. x) Mire a félsziget másik felére értünk elkezdett csöpögni az eső. Egy tíz percig eshetett talán, apró cseppekkel, szóval nem áztunk meg. Eredetileg este akartunk idejönni, de hát a rossz időre való tekintettel ütemeztük át a programokat. A tenger hullámzásai miatt a tengeri sípok is jobban hallhatóak voltak, és még az eső ellenére is sokan voltak. Persze közben készültek a képek egymásról, a tájról, a hajókról… Még a bazársorba is bementünk, apunak vettünk új vízi cipőt. Este pedig a két évvel ezelőtti pizzázóba ültünk be. A pizza ugyan olyan isteni, a hely egyre szebb és nagyobb, kár hogy most nem kaptunk nyalókát. x) Pedig anno kaptunk! Eddig szinte mindig volt nyalóka vagy pálinka. :( xD Közben valami sorozat is ment, azt lestem, nagyon tetszett. Zenés, fiatalos, bár elég szappanoperás volt, de kivételesen horvát volt. A címe nincs meg, de talán utána nyomozok majd. Este még kicsit beszélgettünk, majd úgy a szokott időben mentünk aludni.

Zadar
Day 5.
Mivel keddre sem javult nagyon az idő, így aznap Ninbe mentünk át.  Öcsi megint kivonta magát az egészből, így ő laptopozott és telefonon játszott. Körbementünk a város szigetén, ettünk fagyit, kaptam új strandpapucsot (2-ből 2 ment tönkre a nyaralás alatt, pedig nem szokásom tönkre tenni, bár lehet közrejátszik az, hogy már jó pár éve megvolt mindkettő). Szóval a délelőtt azzal telt el, hogy a várost nézzük meg. Ebéd után a tetőre másztunk fel páran, nagyszerű volt a kilátás,  fotók is készültek. Délután pedig még kimentünk a partra. Hát vagy 10 centivel nőtt a vízszint, és sokkal nagyobb hullámok voltak. De minket ez nem zavart, gyorsabban a vízben voltunk és én még nekiálltam ugrálni is, bár elég veszélyes alig 170 centis vízbe ugrálni, hogy alattad éles kövek vannak, de hát olyankor kit érdekel? x) De nem történt semmi baj. A lábamat vágtam el a betonon, mikor négykézláb mászkáltam a cuccokért. De az semmiség. Ja meg talán kicsit leégettem magam, de az se annyira nagy baj. Még szeplős is lettem egy kicsit! Bár eddig csak az mondták, hogy jól áll. Hát talán… Este pedig a szokásos volt.

Nin
Day 6.
Na szedjük össze. Talán aznap találtuk a 3. skorpiót, az egész bejárati ajtót ellepték a hangyák, tele volt a hely szúnyogokkal, találtuk több pókot is illetve én egy csótányt is elütöttem a szobában… Na igen, nem a kedvenc helyünk volt, az tuti. Ismét a strandot céloztuk be, előtte még anyuval beültünk a bolt melletti játszótérre. Már érkezés óta meg akartam kukkantani, de hát előtte nem volt lehetőségem. Hát mint az óriásgyerekek. x3 A progi aznap is hasonló volt, fürdés, napozás, olvasás. Este kártyaparti, és laptop.


Day 7.
Utolsó nap Kozino egy másik partszakaszára mentünk át. Na ott a köves partrészen vagy több kilométert lehetett menni, de szerintem a következő faluba is át lehetett sétálni. Én sokáig elmentem, sünök vázát szedtem össze, meg fényképeket készítettem. Anyuék elő sünökre vadásztak, apunak sikerült is belecsúsznia egybe, bár szerencsére egy apró bökésen kívül semmi baja nem lett. Persze engem két éve úgy összecsípett, hogy egy nagy fehér paca volt a popsimon… -.- Na mindegy. Strandpapucsban kőből kirakott bálákon és erdőn keresztül egy messzebb lévő partszakaszra értem ki, ahol betonozott volt a strand, és több írás is bele volt rajzolva. De nagyon szép volt. Aztán meg visszasétáltam a cuccainkhoz. Onnan újabb kirándulást tettem, hogy megtaláljam azt a várat, ami a vízből tökéletesen látszódott. Na igen strandpapucsban még mindig nem volt a legjobb ötlet. Találtam vagy 5 centis ronda pókot, összevágtam magam az ágakkal, és vagy 3x eltévedtem szinte, de megtaláltam. Nem tudom mi lehetett, de még igazi bejárata sem volt. Egy deszkán másztam be, és csak egy sötét szoba volt, meg a torony belseje, de semmi tető, vagy szerkezet… Nem tudom mi célt szolgálhatott. De ennyiért megérte azért felmenni. Délután még utoljára lementünk a hozzánk közeli strandra. Pancsoltam egy jót, még napoztam, és utolsó képeket készítettem a partról. Este pedig a szokásos ütemben telt el, bár már valamennyire nekiálltam pakolni. És természetesen kiderült az ideig felvételi eredménye, ami alapján kiderült, hogy öcsém követ, és a következő szemesztertől ő is az UWH-ba fog járni. A család következő egyetemistája. ^^

Zaton
Day 8.
Elérkezett a hazautazás napja is. Már reggel 7-kor kelni kellett, reggeli és irány pakolni. Kocsiba be, összeszedni a lakás pontjairól a cuccainkat, rendbe rakni, visszarendezni a cuccokat… Meg rávettük a nőt egy közös képre. Bár azt a szegény kutyát eléggé kínozták, míg az alig egy négyzetméteres vasrudakból összerakott helyéről kivették. Szegény állat, úgy nyüszített… :( Aztán még képek a lakásról, és irány Razanac. Ott még egyet fürödtünk és napoztunk, kicsit körbenéztünk. Egy helyi étteremben ebédeltünk, még benéztük egy ajándékboltba, majd mi 4-en hazaindultunk. A többiek még a környéken elvoltak. Végül úgy este 10 környékén értünk haza.

Na hát ennyi is volt a horvátországi nyaralásom. Hamarosan még jelentkezem. Puszi. 

Razanac

Nincsenek megjegyzések: