Hy!
És itt is a kedd. Jó olvasást! :)
8 körül keltem, majd reggeliztem(!), kávéztam, teáztam, és végül negyed 10-kor indultam Naru elé, akivel mentünk németre. Uncsi egy óra volt, kaptunk egy pszichós filmet, majd ha lesz időm megnézem. Kár, hogy magyarul nincs meg, mert semmi kedvem németül végiglesni. Talán angolul, csak mi értelme van akkor a német tanulásnak. Nem sok... Utána szépen jöttünk haza, ebédeltem, takarítottam, majd kerestem magamnak egy másik cipőt, mert nem akartam sportcipőbe menni. Aztán végül negyed 2-kor indultam újra suliba, közbe érintve Naruékat, összeszedve őt. (: Út közben összefutottam Itsukival, de nem beszélgettünk. Mindketten siettünk. Eszembe jutva január óta nem is dumáltam vele. Nem hiányzik igazság szerint. Aztán suliba be, cuccunkat lepakolva a padra, majd ki lépcsőre. Én lecsüccsentem, és napozgattam. Szépen lassan gyűltünk, majd legvégül negyedkor mentünk be, de még a tanár sem volt. Még azért jó páran jöttek utánunk is. Tadaset ültettem magam mellé, mert a másik oldalán az osztály okoskája ült. Aztán Etsuo meg az okoska mellé ült. Azért egy sorba ülni vele elég idegesítő. A gyerek évfolyamelső volt, bár ez most változott, hisz most bukott meg prog 2-ből... De órán is végig pofázott, már ott vágtunk a pofákat. Etsuotól kaptam Nasis szerencsejátékról receptet, szépen gyűlnek. Órán amúgy nem nagyon csináltam semmit. Facebookoztam, idézetes oldalamra pakolgattam idézeteket, olvastam... Meg azért jegyzeteltem is. Aztán óra után még kicsit ki a lépcsőhöz levegőre, majd utána jött is egy Dmat. Persze a kedvem már sok nem volt addigra, mivel a szülinapomat Reikoék után előző héten Shunék is lemondták (és persze, hogy nem ő mondja el, hanem a bnője... nem is tudom ki az állítólagos legjobb barátom). Aztán kedden rákérdeztem Suginál is, hogy jön-e, mert eddig úgy volt, hogy jön, és nincs semmi, ami az ellenkezőjét jelentené. Aztán 3 óra (pontosan annyi idő után írt vissza), hogy rossz híre van, nem jön. Most ha nem kérdezek rá, akkor majd a bulin szembesülök vele, hogy 15 helyett leszünk 8-an? Qrva vicces lett volna. Ennek a végét olvashattátok kedden... Jól kibuktam miatta, tudom, de értitek. Sugi és Shun voltak a legjobb barátaim... mikor egy hónapja kinyögtem Shunnak is, hogy félek, hogy elveszítem, azt mondta, hogy olyan nem lesz. Hát jelenleg még Rennel is többet beszélek, mint vele. 3 hónapja azt sem tudom jóformán mi van vele. Bnője keres, az oké, mert már 6 éve jóba vagyok vele, de akkor sem ugyan az. Szinte haza sem jön. A családja sem hiányzik neki, én sem, a többiek sem. Vagy hát Sugival biztos többet tud talizni, de hát neki sem hiányzom... Ő se nagyon jön haza, ha itthon is van, akkor sem találkozunk. Nekem meg hiányoznak, és igényelném, hogy beszéljünk, mert ugye ők azok, akikkel mindent meg tudok beszélni, erre pont ők azok, akik szinte szarnak a fejemre. Meg most mindig én írjak nekik? Az sem igazságos. Tudom, hogy főiskola, párkapcsolat, meg miegymás. De én is megoldottam. Vagyis én legalább törekedtem rá, rajtuk nem fedezem fel nagyon. Ezért utálom, hogy ennyire ragaszkodom mindenkihez. :s Na mindegy. Ezért is lett az a vége, mint kedden. Lelkiismeret, érzések minek, úgy is csak fájdalmat okoznak... Szeptember eleji állapotomhoz kéne visszatérni. Ott még tudtam, mi a normális, egyre jobban nem megy... BevDmat amúgy uncsi volt, a tanárt küldeném a faszba igazság szerint, már előző félév óta utál, és azért is fog még jó darabig szívatni. Nem egykönnyen lesz diplomám... Aztán bátor és szorgalmas diákként, beültem a 6 órási pót háló1 órára. ZH kérdéseket beszéltük meg, meg kicsit mentünk tovább az anyaggal. Közbe Hiroshi is hívott... csak ne kezdődjön ez is előről... Aztán úgy fél 8 után értem haza. Vacsiztam meg fürödtem, és ágyból gépezgettem még. :)
Hát úgy kb. ennyi volt. Kellemes napot! Puszi, sziasztok! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése