Pinky: Holiday Part III. 2016

Sziasztok!

És itt is van az idei nyaralás harmadik része. Anyu sok munkája révén a cég egy nyaralást biztosított, amit több lehetőségből lehetett kiválasztani. Így esett a választásunk Hévízre, ami ugyancsak Magyarországon van, a Balatontól nem messze. Ez egy természetes gyógytó köré épült kisebb városka, ami azért világhírű. Na jó, ha túlzás, akkor is Közép-Európában biztos ismert. A határon túlról is rengeteg ember volt. A németen kívül lengyel, cseh és szlovák vagy szlovén nyelvű emberek is voltak. Egy vadidegennel én németül és angolul beszélgettem. Egy közös képet akart kérni velem, meg anyukámmal. Fura egy pasas volt a haverjaival együtt. Azóta sem tudom milyen kép lett, de kíváncsi lennék rá egyszer. :) De menjünk is vissza az elejére. Ez a kiruccanás már szeptemberben volt, így már öcsivel rég iskolába jártunk ismét.

Szeptember 9-től mentünk, aznap reggel még órám volt, ahonnan 11-kor tudtam elszabadulni. Hát már itthon is nagyszerű idő volt, de azért a bőrödbe főleg meleg ruhákat készítettem, mondjuk néha meg is bántam, mert kb végig a rövidnadrágomban lehettem, mert csak vastag cicanacit és hosszú nadrágot vittem magammal. Egy nyári ruha volt rajtam, de az meg kissé átlátszó volt, mint kiderült első nap, mikor kísérleteztem vele. Suliban még leggings-szel vettem fel, de mikor leálltunk út közben enni egy velős pirítóst a vár alatt, akkor már bőven volt 30°C fok is. Ott már felüdülés volt az a nyári ruha. Fehér anyag átka, még ha pamut anyagból is van. x) Végül olyan 3 óra környékén értünk le. A központtól ugyan egy 10-15 perces sétára, de legalább nyugodt környezetben található a hely. A szállás és a hozzá tartozó extrák elég jók voltak. Egy apartmanos szobát kaptunk, két szobával. Az egyikben egy nagy franciaágy volt egy kisebb íróasztallal és két éjjeli szekrénnyel, míg a másikban egy kanapé és egy egyszemélyes ágy, asztallal, két székkel és tv-vel. Az apartman közlekedőjében volt két szekrény, egy hatalmas, egész alakos tükörrel. Innen nyílt egy kisebb konyha, bár egész felszerelt volt illetve a fürdő is. Mondjuk nekem az nagyon tetszett. Márvány pult, ott is óriás tükör, és káddal volt. Hát nekem eddig ez volt az első, hogy apartmanban kádat látok. Oké falra szerelt zuhanyzó is volt, de értitek. Eddig lehettem Magyarországon vagy Horvátországban mindig zuhanyzó volt csak a szálláshoz. Szóval nálam alapból piros pont a helynek. Miután kipakoltunk, koccintottunk a nyaralásra, felhívtuk papát, hogy ne aggódjon értünk. Említettem extrákat is. Ez azt tartalmazta, hogy minden napra vagy egy egész napos belépőt kapunk a Hungest Hotel Helios *** Wellness részlegébe, vagy egy 3 órás fürdőbelépőt a hévízi tóba. Na hát úgy gondoltunk mivel a hotel közelebb van, így próbáljuk ki azt. Így gyorsan átöltöztünk, összeraktuk egy kisebb strandcuccot, majd átvéve az aznapi belépőket átmentünk. A wellness részleghez tartozott egy termál medence fedett területen, igaz oda inkább ilyen átlag 60-as korosztály járt, így ott csak egy 5 percet töltöttünk. Nem volt baj a meleg vízzel, hisz nálunk mindenki szereti a nyugis, termál vizet, csak ott az öregek között annyira fura volt. Így megnéztük az épület többi részét. Volt jakuzzi, gőzkabin, szauna, infraszauna, Kneipp taposómedence, skót zuhany, ködzuhany, meg egy az épületből nyíló kisebb medence. Ott hol volt jakuzzi részleg az ülésnél, vagy épp csőből vízfolyam, illetve itt is sodró folyosó - igaz csak félkörben, de azt is élveztük. Az udvar hátsó részén volt úszómedence is és egy gyerekpancsoló, meg a parkosabb területen egy sakktábla. Nyugis környezet, ahol akár csak sétálni is lehet. Egy kicsit kipróbáltuk a helyet, igaz inkább csak a sima medencét, a taposó medencét és én beálltam a skót zuhany alá is. Először azt sem tudtam mire jó az, de vicces volt. :D Aztán mikor úgy döntöttünk ideje lenne menni, mert már éhes a család, elmentünk átöltözni. Aznap találtam egy ezüst nyakláncot is a medence alján, szóval egész ügyes voltam. x) A szálláshoz járt naponta egy reggeli - ami a szállodában volt a harmadik emeleten és egy vacsora, amit 5 különböző helyen lehetett felhasználni. Egy kupont kaptál, amit oda kellett adni mindig a pincérnek, így vagy a helyen lévő menüből választasz leves-főétel-saláta és/vagy desszert menüt vagy 1500 Ft értékben beszámítják az étlapon lévő bármilyen kajába. Mi első nap a menüset választottuk. Hát meglepő volt, mert mindegyikből legalább 3 fajta volt, szóval az öcsivel lévő válogatós viselkedésünknek is megfelelő volt. A kiszolgálás is jó volt, a nő is aranyos volt, így nem jártunk rosszul a hellyel, meg még a szállodával szemben is volt. Evés után visszamentünk a szállodába, én gyorsan lefürödtem, a többiek pedig már megoldották fürdés után, de ott nem szoktam úgy nagyon lefürdeni, max hideg vízzel átmosom magam, és annyi. Így még egy forró zuhanyt vettem, majd elindultunk a városba sétálni. Az egyik étteremnél volt zene is, jó volt hallgatni és még mennyien voltak! Nem is gondoltam volna, hogy teli lesz a város. Sokan a padokon ültek és csak figyelték a sétálókat, de a még nyitva lévő boltokban is elég sokan megfordultak vagy épp a fagylaltos pultoknál. Mi most csak sétáltunk, én az egyik ivókútból szereztem vizet, ennek legalább tényleg víz íze volt, nem mint annak, ami a Heliosban volt. Az állítólag gyógyvíz volt, és iható, de egy korty után én inkább kiöntöttem. Borzalmas íze volt annak. Aztán még vettünk hűtőmágnest, mert az elengedhetetlen bármerre járunk. A hűtőnk eleje már teli van az elmúlt 7-8 év alatt összeszedett mágnesekkel. De legalább örök emlék lesz mennyi helyen jártunk. Végül úgy döntöttünk lassan ideje hazamenni és pihenni, mivel tartalmas nap volt.

Szombaton reggel svédasztalos reggeli volt. Tea, kávé, kakaó, gyümölcslevek kezdetben, a teából is vagy 6-7 féle, kalács, kenyér, abból is vagy kétféle legalább, de volt kint pirítógép, aki pirítóst akarna enni. De volt rántotta, tejberizs és virsli is reggelire. Hűtőpultban joghurt, többféle kolbász-felvágott, sajt, margarin és tojás is volt. A pulton még magvak, lekvárok és zöldségek is ki voltak készítve, szóval én majdhogynem végigettem minden reggel a repertoárt. :D Ki van fizetve, én meg éhes voltam. Igaz akkor még kissé betegeskedtem, de lehet jót tett az a hétvége. Napi programnak ismét csak a másik szálloda wellness részlegét választottuk. Vettünk pékárút az egyik kisboltban, hogy az jó lesz nap közbe enni, mivel annyira úgy sem tervezünk nagy evést, és inkább ott napozunk és pancsolunk a nap nagy részében. Az úszómester srác irtó helyes volt, és sokszor figyeltük egymást, szóval próbáltam érettebben viselkedni, de elég nehéz mikor egy örökmozgó, vigyorbomba vagyok általános esetben. Tudom, mostanság ritkán látszik, de azért Rai társaságában nagyon az vagyok, meg ezzel a bandával is. Végre önmagam lehetek és elfogadnak így. Szerintem nem kell ennél több. :) Szóval a wellness részlegen mindent kipróbáltam, bár a szauna és gőzkabin után lévő hideg vízbe kevésbé mertem belemenni, csak combig mentem. Azt hiszem 10 fokos volt a víz. Na most gondolhatjátok, hogy a mostani novemberi 10 foktól falra mászom és csizma, sapka, sál hármasban megyek ki az utcára... Az úszómedencét is kipróbáltam, jó volt csak úszni a hosszokat. Nem vagyok túl jó erőben, így gyorsan fáradok, de jól esett. Meg a víz is jó meleg volt, közel 30 fokos, holott a legtöbb helyen jó, ha 24 fokot eléri. A sodrófolyosót nagyon élveztem, de délután már csak a medence szélén támaszkodva szinte be is bólintottam. Oda sütött a Nap, a víz lágyan ringatózott, szóval egy 5 percet tuti álomvilágban töltöttem, de nagyon jól esett. Fényképek is készültek bőven, ingyen wifi révén kicsit neteztem is, de most is főleg rejtvényt fejtettem a napágyon napozás közben és zenét hallgattam. Anyunál volt a könyvem, így ő olvasott, hol aludt, a fiúk meg sokáig nem bírták az egy helyben pihenést, így ők sakkozni mentek. Végül 5 körül adtuk fel, és tök jó volt ez a lehetőség, pláne az időjárás, hogy még strandolhattam szeptember közepén, ritkán van erre példa. Miután átöltöztünk és a hotelben lepakoltunk, elmentünk vacsorázni. Egy család által vitt éttermet néztünk ki aznapra. A hapsi közvetlen, jó fej pasas volt, szóba elegyedett is velünk, kérdezgetett merről jöttünk, ő is mesélt, ajándékba helyi pálinkát adott koccintani nekünk. Menü itt nem volt, de igazán nem is volt nagy gond. Apu így mandulás halat evett krokettel, öcsi milánói sertésbordát, mi anyuval pedig gyros tálat. A tálalás is tetszett, bár nekem a hús és a saláta kissé erősebb fűszerezésű volt, mint amit megszoktam, de így is finom volt. Meg ettünk desszertet is, az is nagyon finom volt. Aznap esti programunk pedig a helyi moziban filmnézés volt. A Rossz anyák című filmet néztük meg közösen. Nagyon tetszett, sokat röhögtünk rajta. Bár furcsa, hogy nem volt büfé a helyhez, csak egy italautomata. Én azért hiányoltam a popcornos büfét onnan. x) A film előtt még volt fél óránk, így még kicsit sétáltunk kint, majd csináltunk még 1-2 képet és egy padon hallgattuk az étterem teraszáról szóló zenét. A parkot is végigsétáltunk, bár a magas sarkú szandálomat és anyáét sem teljesen erre találták ki, hisz erdős park volt, nem mindegyik ösvény volt térkővel borítva, és volt jó bár meredekebb vonulat is, amerre jártunk, így voltak vicces mozdulataink, főleg nekem.Aztán meg el is tévedtünk szinte és egy rehabilitációs központ és az erdős park között valahol sétálgattunk, mire egy közel egy méter magas betonfalhoz értünk, ahonnan felfelé csak domb volt fával és bokrokkal. Végül ott másztunk fel, bár néha azon gondolkodtam a szülőknek hogy fog menni. Mert na, azért lehet apukám nálam jóval magasabb, de testesebb is, és neki azért nem olyan egyszerű csak felugratni egy kőfalra vagy épp anyunál, aki magassarkúban volt, és ő sem szokott 43 évesen ilyeneket csinálni, bár ügyesen fellépett, a fiúk pedig felhúzták. Öcsinél nem épp volt gond, hisz van ereje meg minden, én meg hajlékony vagyok és hiperaktív, így egy kőfalra lévő felugratás nem okoz gondot - még magassarkúban sem. Ha egy bálon tűsarkúban képes voltam fél épületet keresztülfutni, nem fog egy fal megállítani. Bár a domb már kevésbé tetszett, de megmásztam, x) Mozi után pedig hazasétáltunk, még gyors fürödtem, majd egy kicsit még néztük a tévét öcskössel, majd mentünk aludni.

Vasárnap a reggeli után Keszthelyre mentünk át. Szép város ez is, megnéztük a Balaton partot, ettünk fagyit is, voltunk a fő téren is, fotózgattunk rengeteget, még a téren lévő szoborral is pózoltunk. Illetve megnéztük az erotika múzeumot is. Anyuék úgy voltak vele most már elég nagyok vagyunk, hogy lássuk. x) Jó 8 éve csak a babamúzeumba vittek be, most meg már ilyen helyekre is. Mondjuk, ha legközelebb arra járok, akkor a horror múzeumot fogom megnézni, mert az is kihagyhatatlan. Hát az erotika múzeum az még néha nekem is arcpirító volt, pláne a viaszbábuk miatt, mint egy élőpornó komolyan. Elég perverznek érzem magamat, de komolyan néha tényleg zavarban voltam, pedig nehezen lehet zavarba hozni, de amilyen pózok és környezet volt, hát csak lestem. A képek és a kis szobrok még light-osak voltak, az tuti. Bár nem mondom, hogy nem volt kedvem utána 1-2-öt kipróbálni, de hát ahhoz partner is kell. x') Miután végeztünk, visszamentünk a szállodába. Aztán már csak azt kellett eldönteni, mi legyen a maradék program aznapra, így megszavaztuk, ha már ott vagyunk próbáljuk ki a tófürdőt is, még ha csak 3 órás is a belépő, életben egyszer oda el kell jutni. Így gyors átöltözés és jegykikérés után el is indultunk. Az idő továbbra is nagyszerű volt, a tó is szép, pláne a sok tavirózsával. Körbe is néztünk, fürödtünk is, mi anyuval úsztunk is azért, a fiúk mivel annyira nem tudnak, így ők a lépcső mellett maradtak inkább, mivel a legkisebb vízmélység is 2 méter körül van, és sokan fulladtak már bele. Szóval ők inkább ott maradtak, mi azért jobban elúszkáltunk és beszélgettünk. Ritkán van igazi anya-lánya program és beszélgetés, így örülök, mikor összejön. Persze lehet azt mondani, hogy együtt lakunk meg minden, de azért anyu naponta dolgozik más városban, ha itthon is van, akkor is inkább a háztartást csinálja vagy ha lehetősége van rá, akkor pihen. Néha sikerül elmennünk kettesben vásárolni, és annyi. Meg az ilyen csajos dolgokat is inkább egyedül oldom meg, mert szinte sosem beszéltem meg anyuval. Se a pasitémáimat, se mást. Csak ha valakit le kellett húzni vagy hasonlók. Arról azért mindig van vita, na mindegy. Szóval azért élvezem az ilyen pillanatokat. Végül elég gyorsan letelt az idő, így mentünk készülni, és vissza a szállásra. Persze előtte még leálltunk a felnőtt játszótéren. Én csak így hívom, igazából ilyen edzőpark. Itt Todoyoshiban is van, igaz eddig két alkalommal, ha voltam kint. De olyan, mintha kirakták volta az edzőteremből a felszereléseket. Meg volt bordás fal is, igaz vasból, meg felemás korlát, és a többi. Ki is próbáltam, tök jó volt. :) Azért még maradt meg valami a régi testnevelés órákról és az akrobatika edzésekről. Bár van még hová erősödni és fejlődni. :) Öcsi kérte, hogy ha már együtt vagyunk, nézhetnénk közösen is egy filmet, így beraktunk a 21 Jump street című filmet. Csak a felét néztük meg, majd mentünk vacsorázni. Az utolsó este úgy gondoltunk, hogy jó lesz az utca sarkán lévő csárda, ahol cigány zene is van. A hely maga hangulatos volt, pláne mikor már a gyérebb fényű lámpákat kapcsolták fel. A pincérnő az viszont elég utálatos és lenéző volt. Nem tudom mi baja volt azzal, hogy mi menüt akarunk enni és kártyánk van a szállóból. Ekkora bunkóságot. Miért kell ezért lenézni az embert. Amíg ott voltunk, alig akart odajönni, hátha kérünk még valamit, egy salátát le is hagyott, amiért majdnem 10 perc várakozás után volt képes odajönni és kihozni, de még elnézést sem nagyon akart kérni, meg komolyan sem gondolta. Itt, Todoyoshiban általában két helyre járunk. Egyik az utcánkban lévő étterem, illetve a Fő téren lévő borozó. Mindkettőben nagyszerű a kiszolgálás, aranyosak a pincérek. Temető után pont a borozóba mentünk, és az elején egy új csaj volt, annyira nem szimpi, majd jött a kedvenc pincérnőnk, vele lehet hülyéskedni, nagyon kedves, mindig jön kérünk-e valamit, érti a viccet... Ég és föld a kettő, és szerintem meg a pincérek is egyfajta szolgáltatói feladatot látnak el, vagyis ha egy bunkó, akkor az lehúzza az egész helyet, és utána már nem szívesen megy oda vissza bárki is vagy épp ajánlja, na mindegy. Aztán vacsi után mentünk haza, befejeztük a filmet, mindenki elment fürdeni. Öcsivel még gabonapelyhet nassoltunk, miközben néztük a tévét, vagy épp a laptop képernyőjét. Aztán 11 után kapcsoltuk le az elektromos kütyüket, majd öcsi aludni ment, én pedig a könyvet olvastam, mert muszáj volt. Még aznap Keszthelyről visszafele kifogtunk egy könyvvásárt, így 4 új könyvet zsebeltünk be, bár apu kevésbé értékelte az olvasási mániánkat anyuval.

Végül hétfő délelőtt jöttünk haza. Még volt egy utolsó reggelink, majd jelentkeztünk is ki a helyről. Az út csak pár órás volt, így délután már mentem is órára, ahová apu vitt fel kocsival. Út közben megálltunk még bort szerezni, bár úgy igazán táj jellegűt nem találtunk. Pedig errefelé annyi fajta van és még finom is, na mindegy.

Azt hiszem ennyi volt. Most aztán kitettem magamért. Remélem ezek után a tavalyi ugyancsak magyarországi nyaralást is leírom, még nagyjából megvannak az emlékeim arról is, de mára búcsúzom, elég későre jár. Kellemes hétvégét nektek, hamarosan jelentkezem. :) Puszi: Caty

Ps: Pár képet erről a nyaralásról is, hátha az idelátogatáshoz kaptok kedvet. Bár én szinte mindegyiket csak ajánlani tudom, ahol eddig jártam. :)