Pinky: Holiday Part II. 2016

Halihó!

Meg is érkeztem a következő nyaralással. Tudom-tudom, mázlista vagyok, hogy ennyit járok nyaralgatni, mennyi időm és pénzem van, és a többi... De most nem az a lényeg, lássunk neki milyen volt ez a hosszú hétvége.

Ez a nyaralás Magyarországon volt, ott is jó messze tőlünk. Jó 5 órás utazás is. A szállásunk Miskolctapolcán volt, ami az ország Észak-keleti részén található Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Ott csak BAZ-megyének hívják, mármint az országban.

Reggel 5 körül keltünk, hisz hosszú volt az út is, meg amúgy is szeretjük már az az napot is hasznosat tölteni és teljesen kihasználni. Most tervben volt Lillafüred és az ottani vízesés. Volt csónakázó tó is, egy magyar filmet, a Meseautót is az ottani Palota-szállónál forgattak. Gyönyörű volt a táj, a vízesés, a park és maga a környezet. Körbementünk az egészen, volt kisvasút is, és azért elég sokan is voltak. Aztán a kocsi mellett ettünk pár falatot, mégiscsak reggel óta senki sem evett, én meg pláne nem, mert én nem reggelizek, az tényleg ritka pillanat. x) Aztán innen mentünk tovább Diósgyőrbe, ahol vár van, ott azt néztünk meg, illetve vertünk pénzt is öcsémmel, ittunk egy limonádét és még a toronyba is felmentünk. Gyönyörű látvány volt. Onnan már a szállás felé indultunk. Barátságos kis hely volt, 2 fős szobák voltak, mindegyik egy kisebb fürdővel. Mi kaptuk a nagyobb szobát, bár ez annak volt köszönhető, hogy az igénylőlapon még nem tudtunk melyik-melyik, és így lett kitöltve. Nekünk az első emeleten volt, kandallóval együtt és hatalmas ablakok, amik az utcára és az elterülő tájra néztek. Nagyon tetszett. ^^ Miután lepakoltunk, megittuk az érkezés utáni felest, elindultunk, hogy a közelben körülnézzünk. Az egyik bírónő apu munkahelyéről ajánlott egy jó cukrászdát, így első utunk oda vezetett. Nem mondom, hogy olcsó volt, mert még nálunk is az ehhez képest, de tényleg nagyon finom volt. Aztán mentünk tovább a városrészen. Megtaláltuk az uszodát is, majd egy kisebb parkon keresztül sétáltunk. Csónakázótó itt is volt. Öcsinek nem tetszett egyedül az ötlet, hogy mi is menjünk egy kört, így el lett vetve az egész. Aztán ott van az ország egyik legnagyobb bobpályája, és mivel vagy 10 éve nem voltam, így apu fizetett egy kört. Anyu is jött velem, de kész viccesek voltunk, mert szinte horror pálya volt. Komolyan néha azt hittem, hogy ki fogunk repülni, vagy az egész járgány kiesik a pályáról. Mögöttünk meg már a 6 éves gyerek is száguldozott. Így láthatóan egy kisebb halálfélelemmel szálltunk ki, bár egy élmény volt. Meg voltak ott koi halak is egy kisebb medencében, annyira szépek. *-* Aztán ezek után úgy voltunk vele, hogy menjünk vissza a szállásra és vacsorázzunk meg. Igaz kész kerülővel mentünk, de legalább sétáltunk és megnéztük a helyet. Vittünk magunkkal még egy kis kaját itthonról, hisz a szálláshoz csak reggeli járt, meg első nap így nem kell annyira elmászkálni, hanem a szálláson a kert részén így el is tudtuk fogyasztani a vacsoránkat. Aztán utána egy kis édességgel és kártyázással múlattuk az időt. Sötétedés fele döntöttünk úgy, hogy akkor mára vége, menjünk vissza a szobába. Mi még vittünk le üdítőt estére, aztán be is zárkóztunk a szobába. Lefürödtünk öcskössel egymás után, aztán laptopozással és tévénézéssel ütöttük el a maradék időt és viszonylag korán - 11-kor elmentünk aludni.

Másnap a miskolctapolcai barlangfürdőbe látogattunk el. A végén majd mutatok képeket, hátha másnak is lesz kedve ellátogatni ezekre a helyekre. :) Nem sokkal 8 előtt keltünk, aztán mentünk le reggelizni. Nem volt nagy eresztés, de kivételesen ettem és amúgy nem is keveset. Néha sikerül és kívánom is az ételt. Reggeli után gyors öltözés és irány a fürdő. Az egész napot ott töltöttük. Napoztunk, fürödtünk, még sodrófolyosó is volt a barlang belsejében. A termál vízben is áztattuk magunkat elég sokat, még ha meleg is volt, valahogy az mindig jól esik. Délben lángost ettünk, hihetetlen milyen rég ettem. Oké, idén valamikor anyu dobott össze egy adaggal meg Megumi anyukája is küldött egyszer de azért más ilyenkor. :) Aztán ötig lehettünk ott, majd összekészültünk, a szálláson lepakoltunk, majd mentünk vissza körbenézni, hogy valahol megejtsük a vacsoránkat. Azért nem akartunk étterembe menni, hanem valami kisebb árusnál enni. Tavalyi helyen is ilyeneket látogattunk meg, amikor Etsuoék szomszédságában lévő városban voltunk. Bár arról azóta sem írtam, lehet pótolni kéne, hisz azért akkor is vicces események voltak. Aztán végül anyuval gyros tálat ettünk, öcsi rántott húst sült burgonyával, apu pedig hekket. Nem tudom, de idén és már tavaly is nagyon rákattantam a gyrosra. Régen nem értettem miért szeretik a többiek ennyire mostanra meg én is hogy megkedveltem. Bár egy otthoni, saját készítésű hamburger még mindig veri az ilyeneket. x) aztán így vacsi után még sétálgattunk, anyuval ismét felültünk a bobra, most már én vezettem, így egy cseppet dinamikusabban haladtunk, de a végénél még így is majdnem beértek minket. Aztán a végén még a képet is kikértük, mert a pálya végeztével egy kamera van kikészítve, ami egy fotót készít az "utazókról". Végül szóba elegyedtünk azzal a családdal, akik mögöttünk jöttek, egész jó fejek voltak. Aztán szereztünk vattacukrot is. Azt sem tudom mikor ettem utoljára, de szerintem még valamelyik majálison kis koromban. Végül innen már a szállás felé vettük az irányunkat. Még a parkot körbe jártuk, megnéztünk egy református templomot is, igaz csak kívülről. Elég modern volt amúgy. Kifogtunk egy esküvőt is. Ilyen amerikai busszal hozták az embereket. Tiszta menő volt, nagyon tetszett. (Pont ma volt a városban esküvőkiállítás, de egyedül nem akartam menni, pedig imádom az ilyeneket. Remélem a jövő évi két esküvő összejön, mert az ideire a drága legjobb barátom nem hívott meg -.-) Aztán este pedig a szokásos elfoglaltság volt már: tv és laptop, plusz telefon nálam, amit öcsi nem díjazott lefekvés után. x)

Utolsó nap pedig már mentünk haza. Egy gyors reggeli, ami nálam megint evést jelentett, aztán összepakoltunk, elintéztük a maradék papírunkat, majd indultunk is haza. Baleset és dugómentesen jutottunk haza, és másnap már kezdődött is a szokásos iskola előtti mizéria hét és tárgyfelvétel illetve beiratkozás. De nagyszerű hétvége volt négyesben, jó időnk is volt, jól is éreztük magunkat, szóval mindenképp megérte. De lehet lassan nekiállok megírni a tavalyit is, illetve a másik nyaralást is. Van kedvem írni, aludni meg nem akarok. Nem a legjobb, ha másnap iskola van, de ja. x) Majd alszom akkor, mikor nincs délelőtt órám. x)

Köszönöm, hogy olvastátok ezt a bejegyzésem is. :) Szerintem legközelebb is nyaralással jövök. végezetül pedig mutatok pár képet a helyről. Legyetek jól, sok puszi: Caty