The first half of 2016

Sziasztok!

Hát nagyon régen voltam itt, pláne magamról szinte nem is meséltem akkor. Jó, annyira nem vagyok egy érdekes ember, de ez mégis a virtuális naplómként üzemel, közel 6 éve. Bár azért ennyi idő alatt rengeteg minden változott. A legtöbb dologhoz a hozzáállásom, a meglátásom és a döntéseim nem igazán, erre szinte naponta jövök rá. Hogy ez jó vagy rossz, nem tudom. Igaz a lustaságomat azért kinőhetném, és az álomvilágot is, bár van egy olyan érzésem ezekből nem olyan könnyű kinőni, mint szeretném. Bár, ha Raidenre gondolok, ő mindig azt mondja, hogy ő maga szerint sosem fog felnőni, maximum viselkedni tanul meg. Lehet igaza van, bár nem véletlenül imádom a srácot. x) A legviccesebb, hogy halvány lila gőzöm nincs mit érzek iránta, és mit akarok tőle. Az biztos, hogy elveszíteni nem. Mert egy részben nagyon fontos lett nekem, és igazán közel áll hozzám. Nagyon sok hülyeséget elkövettem mellette és vele szemben is, és láthatóan van egy pont, ami egy falat állít közénk. Ha látnak minket nem vesznek észre semmit, mert elvagyunk, elflörtölünk és hülyéskedünk egymással, csak mikor kettesben vagyunk, akkor lehet észrevenni. Bár szinte minden péntek estét együtt töltünk. Tőle tanultam vezetni is. Bár mikor nem mellette ültem a kocsiba, egyből letaroltam egy padkát, szegény küszöbnek picit annyi is lett. Hál istennek nagyobb kár nem lett, de parkolni még nem igazán tudok. De a kanyarral és a váltásokkal már egész jó vagyok, csak ne akarjanak két vonal közé beállítani, mert még nem igazán megy. Majd egyszer. Igaz, azóta nem vezettem, meg Rai kocsijában a kézifék sem a legjobb most, így nem igazán szeretné, ha baj lenne. 

A sulinak vége, hát nem lett a legfényesebb, de hát meg sem lepődöm. A tavalyi tavaszi félévet leszámítva, egyik sem lett a legfényesebb... Na jó, csak a páros években lévő tavasziak... Szóval a hülyeségek miatt még mindig itt vagyok a UWH-n, bár már nagyon mennék. Utálok itt lenni. THS-ben is hányszor jöttem ezzel, aztán végül nem is lett olyan rossz. Igaz, ott 5. évre kaptam egy normális osztályt és társaságot (na jó, 2 hónapra első körben), de ott öröm volt tanulni és bejárni. Az egyetemit eléggé unom, nem túl sok ember van ott, akiket elviselek, és ők is engem. Úgy kb. 3 főre tehetem ezt a számot. A tanárokkal nincs bajom, maximum, ha kicsit igazságtalanok, vagy akkora barmok, mint a web tanárom. A többivel nincs gond. Még az a tanár is átengedett elsőre a tárgyából, akinek szinte az össze tárgyát kétszer hallgattam le. És ha még azok miatt is egy rakás pénzt kell fizetnem a sulinak, én kiakadok. Idióta rendszer, ami itt van. Bár még állami támogatott vagyok, szóval még egyelőre jól jártam. 

De lehet az lenne a legjobb, ha elejéről összefoglalnám a félévet, hátha később visszaolvasva valami nem áll össze, vagy csak segít emlékezni. x) Régen annyit fotóztam és annyit jártam szórakozni, mára már leálltam. Igazából tényleg csak a péntek estéim vannak Rai-jal, meg néha szombatok a közös barátainkkal. Oké, most hogy itt az utolsó szabad nyaram, Megumival is találkozom és többet is beszélünk. Suliidőben valahogy néha napi 1-2 mondatot váltottunk csak, bár néha mindkettőnknek kész kaotikus napjai voltak, meg neki ott volt a szakmai gyakorlata is. Most normális a kapcsolatunk is, pláne drága exem is egész nap rajta lóg, én meg hallgathatom a sületlenségeket. Kellett nekem bemutatnom őket egymásnak, így hallgathatom, hogy Etsuo néha mekkora egy paraszt és hogy néha mekkora szíve van, és milyen jó barát. Ja, csak ha tehetné, szerintem lefektetné. Unalmas hallgatni, mikor tudom, hogy tényleg nincs közöm hozzá. Az, amit mi az elmúlt fél évben Etsuoval csinálunk (csináltunk) annak meg pláne nincs köze senkihez, és néha könnyebb lenne semmissé tenni az egészet. Igaz, mikor azt mondta a múltkor, hogy legszívesebben elfelejtené, hogy valaha is voltunk együtt, na az kicsit meredek. Akkor nem tartanánk itt, és akkor nem is ismerné Meget, Miuw-t és még jó pár embert, meg én sem ismerném a családját, pláne anyukáját, akit imádok, annyira jó társaság. Szóval ja, elég sok minden máshogy alakult volna, ha akkor nem lépünk arra az útra, ami végett itt kötöttünk ki. 

Na mindegy, megint csak járnak az ujjaim a billentyűzet felett. Bár igazából ezzel nagyjából összefoglaltam a dolgokat. Ezen kívül megvolt az 5 éves osztálytalálkozóm is, egész jó volt, megint csak tequiláztam, bár legalább most nem vittem túlzásba. 

Miuwéknál is voltunk medencézni, jó idő volt, a víz kellemes, de Miuw szülinapján is voltunk lent, igaz akkor még nem volt annyira nyárias idő, így akkor még nem használtuk a medencét, viszont cicázhattam. :3 

2 hete voltunk családiasan tekézni is, egész jó volt, remélem még megyünk párszor. :) Most már ügyeket és biztosítást intézünk, hiszen 16-án végre lelépek innen ismét egy hétre, szóval jó lesz. Vissza most sem sokan várnak, de a többiek sajnálatára visszajövök. Beszámolót úgy is kaptok. Még megyünk egyszer még négyesben is egy hosszú hétvégére anyuékkal augusztus végén. Jó néha kiszakadni innen. Szeretek itt lakni meg minden, csak kell egy kis kiszakadás, amikor megnyugszom.

Meg a srácokkal ismét készül HP névre keresztelt bulisorozatunk idei tagja, igaz nekem ez lesz az első, amin részt veszek. Idén amúgy már a hetedik lesz. Korábban is hívtak, csak volt mindig valami, ami miatt lemondtam. Tavaly aznap jöttünk vissza nyaralásból és nem akartam még leutazni egy másik helyre a buli miatt, előtte évben szerintem pont akkor nyaraltunk, az előttire meg már nem is emlékszem. x) De idén végre lejutok. Meg a drágák mániája, hogy megalapították a Pinguin Production-t, amivel már nem egy kisfilmet vettek fel, meg az egyik tag rapper is, szóval kész művészekkel vagyok körülvéve. Bár nem tudom szilveszter tájékán meséltem-e, de akkor jött ki az első hivatalos DVD, amiből mindenki kapott egy példányt, igaz főleg azoknak érdekes, akik rajta is vannak. Rólam akkor még csak főleg képek voltak, tekintve hogy a bulik nagy részén én voltam a fotós, és rengeteget fotóztam és rólam is készültek képek. Talán egy-két összevágásban voltam benne, akkor épp valami bulin karaokéztunk a többiekkel. Még Miuw és Megumi is szerepelt benne, és persze Dai is, ha már személyesen nem lehet velünk, emlékeinkben továbbra is megmaradt. De idén is készül az új, aminek a premierje a buli lesz, és öcsém a szereplés mellett rendező és író is, szóval bőven benne van, és végre a színészi tehetségemet ismét megcsillogtathatom, bár a második filmjelenetemtől nem áll messze, mert ismét csak a szerető szerepét kapom meg... Bár 2013-ban annyi eszünk nem volt, hogyha már kurvát játszom, akkor ne a hétköznapi ruháimban parádézzak, hanem akkor már egy pólóban játsszam el a szerepet, na mindegy. Igaz, idén öcsiék arra szavaznak, hogy egy melltartóban legyek, szóval vicces lesz. Jó, tudom, majdnem többet takar mint némelyik bikini, csak na. xD Azért 4 pasi mellett egy melltartóban mászkálni nem igen akarok, de hát ha már színésznő leszek, mindent a szerepért. Pláne a terv az, hogy duplán játszom, mert ikreket alakítok. Egy is sok belőlem, de a srácok megdupláznak, tényleg vicces lesz ez. És most úgy áll, hogy szombaton felvétel. Kíváncsi leszek a végére. 

Hosszú idő után láttam Ayamet is, pont nála fizettünk az egyik boltban, tegnap Rei-jel is összefutottam. Takumival is örültem volna, ha összefutok, csak nem dolgozott vagy már nem a telefonszolgáltatómnál. x)

Hiroshi szinte továbbra sem száll le rólam, pedig megmondtam neki, hogy zavaró, amit tesz és nem igazán szeretnék beszélni vele. De öcsém meg nem ismerte meg múltkor a falunapon és kezet fogott vele, elég ciki volt, hogy utána meg felhív és mondta, hogy öcsém milyen kedves volt vele, mondom fasza... Ott Wataruékkal is összefutottam, bár hogy ő mit szívott vagy ivott nem tudom, de úgy táncolt velem a parketten, minta valami játékbaba lettem volna. Néha komolyan azt hittem, hogy elesek, vagy repülni tanulok meg. Mondjuk az vicces éjszaka volt. A falunapon végre Rai-ék is jöttek, öcsém is, szóval jó buli volt, csak az eleje kicsit lapos, így kocsival bejöttünk a városba, igaz később tök jó buli kerekedett ismét, így sajnáltam, hogy kihagytuk, na majd az őszin! Aztán a városban bementünk az egyik elit klubba, de valahogy nem illettünk oda, szóval pár csócsó meccs után le is léptünk, mentünk bilózni. Igaz, hogy a tulaj azzal kezdett, hogy Etsuo alig 5 perce lépett le taj részegen, a többieket meg nem is látta. Amennyire próbálok onnan szabadulni, annyira kísértenek ezek. Aztán végül maradtunk játszani egy órát, majd úgy voltunk vele, hogy átnézünk egy másik diszkóba is. Igaz, oda nem jutottunk be, mert Etsuo jött velünk szembe és fél órás bájcsevejt folytattam vele, részegen valamiért hajlandó velem normális is beszélgetni. Igaz, 2-3 hete még józanul is képes volt beszélni velem, de hát na, néha lehet normális ember is. Bár ettől függetlenül utálom és mai napig képes lennék felpofozni a folyamatos viselkedéséért. 

Aztán ott van az egyik csoporttársam. Na ő neki nem tudom mi baja van, de állandóan ír, naponta 4-5 olvasatlan üzenetem van tőle, átlagosan. Néha válaszolok neki, de nem veszi észre magát. Van, amikor sms-ket küld, és hív. Lassan úgy viselkedik, mint Hiroshi, csak a telefont nem veszem fel továbbra sem egyiknek sem. Szemét és bunkó nem akarok lenni, mert még 1 évig a csoporttársam lesz, addig nem akarom az ellenségeim számát gyarapítani. Inkább csendesen álljon le, és mindenki ép ésszel és bőrrel megússza. De ez megy lassan egy hónapja. Múltkor Mebuchi írt rám, hogy mi a frászt akar. Én meg mit mondjak? Nem tudom, fura a fazon. Megumi egyenest azt mondta, hogy nem futna vele össze még fényes nappal sem, pláne nem éjszaka. Oké, nem meglepő, mert na, tud elég félelmetes lenni. Múltkor is azzal jött Megumi (és Etsuo is), hogy belém van zúgva és ez tökre látható. De hogy lehet szerelmes valaki egy emberbe, ha alig beszél vele, meg ha igen, akkor is alaptémákról...  Lehetne dobálózni azzal, hogy én hogy szerettem bele Itsukiba, de vele egész nap együtt lógtam szinte, rengeteget beszéltünk magán dolgokról is, és azért történtek dolgok, amik alapján kialakult. De most ez a srác...
Meg ott van még az egyik táncos csaj bátyja is. Eddig egyszer találkoztam vele, mikor tavaly itt volt, de jól elvoltunk akkor is, meg facebookon is sokat beszélgetünk, és elflörtölgetünk. Nagyon jó fej a srác, addig jó, amíg a húga nem tudja, mert szerintem nyomban ki akarna nyírni. Na igen, nem biztos, hogy jó az "ellenség" rokonaival barátkozni. Bár ez Etsuonál sem okozott gondot. 

Hogy a fenébe szedek össze ilyen idiótákat? A rajongótáborom él, mint látható, csak most már nem annyira elevenek, mint régen. Na jó, egy-kettő srác, akiket nagyon jó barátomnak tartok, náluk is volt olyan pont, hogy úgy érezték, hogy szeretnek, de én úgy érzem nem vagyok képes senkit sem szeretni úgy. Ez a függetlenség és szabadságvágy erősebb, mint hogy valaki mellett legyek, és valahogy nem érzem úgy, hogy változtatni akarok ezen az életvitelen, amin vagyok. Sem Etsuonál, sem Zenshinél nem éreztem úgy, csak sokkalta később. Az utóbbinál tavaly, mikor rendben ment minden, csak nem voltunk együtt. Na az volt a jó, amit hiányolok. Heti egyszer találkoztunk, sokszor beszéltünk és elég volt, nem kellett bonyolítani és semmi egyéb. Kár, hogy az élet nem ennyire egyszerű. Mert amúgy vágyok az ilyen dolgokra, csak nekem kell az az alapvető szabadságom, ami most megvan és félek, hogy fel kell adnom olyan esetben. Lehet azért érzem ezt, mert eddig sosem a megfelelő személyekkel voltam. De még fiatal vagyok, most még elég az iskola, a nyelvvizsga és munkakeresés az elsők az életemben. 

Meg az elmúlt 2 hónapban teljesen NCIS lázat kaptam, már 2x néztem végig szinte a sorozatot. Na jó, csak a 3. évadtól a 11. évad elejéig. Valahogy azok a legjobb évadok, amiben Cote is benne van. Pláne a 11. évad második részén mindig elsírom magam. Igaz a 13. évadzáróján is. A romantikus énem nem halt ki, mert Cote és Michael olyan jól játszanak, és azok a flörtölések és közös jeleneket baromi jók. :D De hogy lehetett így lezárni a 13. évadot... Komolyan vészmegoldás lehetett, ha már Cote is kilépett évekkel ezelőtt. Komolyan a sírás mellet tök kiakadtam. Pedig imádom a sorozatot. Még a 17. szülinapom estéjén is ezt a sorozatot néztem a nappaliban ülve. Valahogy a sorozatfüggőségem nem múlik el. Ez a sorozat meg, hát tuti, hogy 7-8 éve az életem része. Persze Pretty little liars-t is nézem továbbra is, meg a Hart of Dixie-t is megnéztem már párszor tavaly óta, de gondolkodtam a Bones-on is, hogy be kéne fejezni. xD Meg sorozatok mellett a szokásos történeteket olvasom újra vagy ha jön ki új fejezet, akkor azt. Most is frissítem a doksikat a gépen, legyen mit olvasnom nyaraláson. :D Jobbak, mint a könyvek. Igaz, most Shakespeare-t akarok olvasni, mégpedig a Szentiván éji álom c. művét. Igaz a Tévedések vígjátékát is el akartam már olvasni általános óta szerintem, de egyszer nem került rá sor. x) Néha jók a klasszikusok, és mire nem jó az internet, hogy leszedhető. x) Na majd a tengerparton lesz mit olvasgatnom. :) 

Ezen kívül nem tudom mit hagytam ki. Most nem jut eszembe semmi már. 

De szerintem búcsúzom most, remélem nem hosszú időre. A bejegyzés talán kárpótolt is titeket a hosszabb kihagyás után. :) Köszönöm, akik továbbra is itt vannak és olvasnak. Sok puszi! Caty ^-^