Lélektenger

Mindig valamit találok az interneten amit magamhoz tudok kötni. A folyamatos ismétlődések is nagyon furák, de arra még mindig nem jöttem rá, minek újra feltűnnie egy-egy momentumnak. Most példának mondhatnám, hogy 11-én az egyetemi klubban tekézni fogunk, este 7-kor ér véget a sportnap  - mint anno a tekés tesióra, majd utána tuti maradunk. Ugyan így kezdődött 1. félévben. Akkor ma este a másik egyetemi klubba leszünk, szinte vegyesen várhatóak az emberek a szakról. Na ugyan ez volt kb. ugyancsak első félév első napján este. A hely ugyan az. Akkor a dékánnal ihattunk, most az iskolaigazgatóval... Aztán ismét első félévben szerda reggel 8-kor volt programozás előadás. Na most 4. félévben mikor van? Ugyanakkor... Komolyan a Sors vagy valamit meg akar mutatni vagy valamit vagy elrontottunk akkor vagy ott történt valami, amit most kicsit máshogy, de javíthatunk, vagy megfigyelhetünk. Igazából passzolom. Csak fura, ennyi véletlen tuti nincs. Mert már kezd kissé félelmetesen hatni. Ja meg miért is ne jött volna szembe velem két nagyon érdekes poszt az egyik Cafeblog-os oldalon. 

Az elsőt kissé vonatkoztathatom az előbbi gondolatmenetemre is. A cikk címe: Ok nélküli találkozások? Nincsenek! Link pedig ITT. Na most úgy a cikkből kiindulva, már alapból idegölő, hogy véletlenek nincsenek, és minden okkal történik. Naruval elég ilyen filozofálgatásunk van az elmúlt napokból, szóval ezen a poszton is legszívesebben a falhoz vertem volna a buksim. Érdemes elolvasni... Más nem is szúrok hozzá, elég nekem a zavaros és lenéző tekintetem, és az elegem van a világból hozzáállásom...

A másikból pedig részlettel kezdenék: "És mi van akkor, ha évekkel később újra megjelenik életünk szerelme? Mi akkor akartuk, Ő most akar." Itt egy pillanatra felröhögtem, mert eszembe jutott a 2013-as évem. Itsuki, Takeshi... Visszamenőleg kissé érdekes számomra, tekintve tudom kik tértek vissza korábbról, kivel mit csináltam, meddig jutottam, stb. Persze a cikk végigmegy nagyjából azon, hogy csak Ő és Ő és Ő... Na igen. 21 évesen nem éppen azon gondolkodom, hogy ki lesz tényleg a nagy Ő, meg ki lesz a férjem, a gyerekeim apja, bár amilyen szerencsétlen tudok lenni szerelem terén, nem is akarok ilyeneken gondolkodni, mert semmi jóra nem vezet. A cikk ITT található meg, ha netán érdekelne titeket. Bár a fenti idézethez talán egy másik bejegyzés is kapcsolódik. Vagyis nekem mindenképp, hisz nem tudom miért ugrom folyamat vissza abba, amiből már egyszer kiszálltam, és miért hiszem azt, hogyha visszamegyek jobb lesz? Mert talán "elölről már nem, de újra bármikor el tudod kezdeni...". A cikk ITT van, és ahhoz egy újabb idézet: "De van, amit el kell, hogy engedj és van, hogy neked kell vitorlát bontani." Fanka&Kowa - Bölcsődtől a sírodig). Szóval talán kár is magyarázni... Ezen kívül sok okos gondolat van az oldalon, szóval én csak ajánlom. 

Bár a jóslások se épp segítettek, max a káosz a fejemben volt felismerhető a lapok közül, de ezzel az eggyel amúgy is tisztábban voltam. Az hogy újrakezdést, változást, nyugalmat ír - a'sszem ebben a sorrendben - már meg se lepődök. De hogy a Kelta kereszt leosztásánál a másodikra kijött (Lehetőség, probléma helyén (Én a 11 lapos kelta keresztet szoktam, de van 10-es is, bár nekem az előbbi a szimpatikusabb)) a 6-os számú Szeretők lapja volt. Ez nem is lett volna durva, de a Nagy Arkánum lapjai kvintesszenciáját is megvizsgáltuk, mivel hát a jelentése: lényeg. Mondhatni ez egy végső tanács és a pontos üzenete a lapoknak. Persze ennek is a vége 6 lett. A Kis Arkánumal együtt nem vizsgáltuk meg, de annak pedig 9 az összege, ami a Remete kártya. A poén, hogy a kirakásnál a 7. helyen (jelenlegi helyzet) megjelent. Tekintve, hogy a Remete visszavonulót fúj, a Királynő titka féle lerakási módnál is hasonlóan szerepelt ez az "utasítás". A Szeretők lapja viszont mindenképp érzelmi döntést kér, és a Remete visszavonulásánál tudni kell mi a fontos. Vagyis így alapból párhuzam van az egész között. Türelmesen várni nem tudok, és a  kártyák is megmondták, hogy úgy is siettetem az olyan dolgokat, amik amúgy is véget érnek, csak hát én meg fogom előzni őket. Szóval ezek után megint csak nem fogok nagyon meglepődni semmin. 

Na befejezem. Megint hosszú lesz, és nem tudom meddig olvassátok ezt el... de nem hiszem, hogy sokan elértek idáig.:) Puszilok mindenkit, hamarosan jövök! Sziasztok!