Hi!
Édes drága egyetlen öcsikém születésnapja. Ezen a napon 17 éves. Öregszik, mi? :) A nap amúgy elég érdekesen telt, bár ha az előzőt nézzük, hát eseménydús ez is. De kezdjünk is neki.
Reggel eléggé fáradtam keltem, bár nem csoda… Szépen elintéztem mindent. Kim ugye nincs, a hőmérséklet volt vagy 3°. A francba. Nemrég még télikabátban mászkáltam ennyi fokban.. Első óra előtt kétszázzal tanultam, meg Eitoék is hívtak ki a folyosóra dumálni. Sokat nem beszélgettünk, inkább csak hallgattam őket, mert közbe ezerrel tanultam. Közbe jött Itsuki is, direkt hangosan köszönt. Én meg, ahogy bement az osztályba mutogattam a hűlt helyének a középső ujjam. Megérdemli. Jelzőkor mentem be, meséltem az előző estéről kicsit Risa-nak, szegényem csak lesett. Nem csodálom, én akkor majdnem azt hittem, hogy reggel a diliházban ébredek. De ugye aki olvasta, annak annyira nem meglepő… Na első órában én megúsztam a feleletet, örültem is neki. Tovább sem mentünk, mivel a tanár otthon hagyta a pendijét, amin az anyag van, így mondta, hogy házi lesz megcsinálni. Úgy sem csináljuk meg. Akkor mindegy is. Bár én megcsináltam, de szerintem a szorgalmasabb emberek megpróbálkoznak vele… Kövi szünetben – ami már nekünk 35-kor elkezdődött – jött az ideggörcs. Mivel arra volt megbeszélve a sulis-minirandi. Mivel volt vagy 10 percem, és náluk ofőm volt órán, így tudtam, korán nem ér ki. Kicsengő után jött ki két perccel, épp Eitoval dumáltam, mikor kilépett és kicsit hangosabban kérdeztem meg tőle – mármint Takumitól ugye – hogy megnézzük-e a helyettesítést. És így nem volt feltűnő. Na jó, talán egy picit, mert Bentoék tutira ott álltak a kerítésnél, és láttak vele lemenni, és ők is imádnak keverni… De mindegy, beszélgetve lementünk a monitorhoz, nem volt akkor még kint semmi, így lementünk az automatához. Ott is dumáltunk, hát látszott rajta, hogy kissé ivott előző este. :P Aztán jöttek oda hozzánk Itsukiék. Vagyis ő meg Genki. Aztán direkt megállt közvetlen mellettem, megvártuk míg ő is vesz magának kávét. Aztán szétváltunk, Genki ment a büfé fele, Itsuki a ribanckáihoz én meg Takumival az egyik asztalhoz. Csengőig ott beszélgettünk, de semmi olyanról. Bár így is kissé furcsa volt, mert eddig így nem beszéltünk kettesben, na jó, egyszer, mikor visszajött és akkor, de máskor úgy nem. Csengőkor indultunk fel, hisz nekem Mrs. H-val volt órám, és nála nem szerencsés késni. Igaz, ofőmnél sem. Itsukit kellett még megvárunk, de mikor láttuk, hogy elindult, akkor mi is elkanyarodtunk a lépcsőfordulóba. Akkor kérdeztem rá, hogy akkor délután lesz-e vmi. Aztán mondta, hogy 4 óra jó-e? Mondom igen. Na akkor csattant a fejemen egy összegurgatott papír. Itsuki. Ki más csinálta volna? De legalább abban a fél percben úgy éreztem, hogy minden rendben van. De miért nem maradt minden úgy? Sokkal egyszerűbb lenne. Szenvedni sem kéne. Jó, szenvedés nélkül, meg nem élet az élet, de kibírnám egy kicsit, hogy tényleg csak olyan dolgok történnek velem, amik tényleg csak pozitívak. :) Na mindegy. Aztán Itsuki kezéből akartam kivenni a papírt, de nem adta oda, én meg vágtam egy durcás képet. Állítólag fontos volt és kellett neki. És nem is nézhettem meg. x3 Aztán a termemnél váltunk el, hisz az enyém 3 méterrel előbbre van. :D Risa vigyorgott, én meg meséltem neki egy-két dolgot. Aztán eszembe jutott, hogy azt meg sem dumáltuk, hogy talizunk. Órán kerestem, hátha megvan a száma, de hát nem, így muszáj volt megkeresnem és megkérdeznem… Órán amúgy mentünk tovább, megbeszéltük még a feleleteket és dolgozatokat. Meg készültünk a 4-7.órára. Nem csak lélekben kellett. x) Szóval szünetben mentem volna a D-be, de csak Itsuki, Genki meg még páran voltak bent, mondom magamban, ez így nem jó és léptem is le. Az aulában voltak a többiek és gyorsan odamentem hozzájuk. Megkérdeztem, hogy hol talizunk, bár mikor vki rákérdezett miért, mondtam, hogy ügyet intézünk. Vagyis ez kimerül abba, hogy „főiskolával kapcsolatos dolgokat dumálunk meg”. Rögtönzés és hazugság. Ennyibe senki sem hal bele. Aztán fel is mentem, mikor megtudtam az információt, felmentem. Beszerzés volt, azon mentünk tovább. Uncsi egy óra. 4-5. útvonal volt, azon játszottam, most sikerült 5-ösre megcsinálni, de persze ilyenkor nem írja be. -.-” Szünetekben a többiekkel beszélgettem, meg hülyéskedtem. 6-7. óra log. spec. gyakorlat volt, azon vizsgafeladatot csináltunk, jegyre. Hát egyik – az MRP, amiből egyszer már írtam egy 5-öst – nem nagyon ment. Pedig órán mindig jól kijött. A másik kettő – kapacitás és hatékonyság – meg simán ment. Na mindegy. 4-esben mentünk ki buszvégre, igaz Risa csak a Sparig, de addig veséztük, minek kellett volna kijönnie. Sae-val mentünk buszra, majd én hazaérkezvén gyorsan ettem. Közben ment a net, akkor írt rám Takumi – amit már olvashattatok. És utána jött a randiszerűség, ahogy ő fogalmaz. :D Fél 4-kor a megbeszélt helyen állt, nagyon aranyos volt. Kinyitotta nekem az ajtót is. :) Felmentünk a város egyik kilátójába, közben egy csomót beszélgettünk. A kilátó közelében le kellett rakni a kocsit, így egy negyed órát sétáltunk. A kilátó alatti egyik padra telepedtünk le, ahol folytattunk csevejt. Kitértünk az előző esti témára is, hát ő jobban zavarban volt, mint én. xD Bár amik azon kívül előjöttek. Na igen… Végül ¾ 5-kor indultunk vissza a kocsihoz, majd hazahozott. Semmi puszi, se semmi. xD Bár tőle mit is vártam, ugyan olyan idióta, mint Itsuki. Mi mást várhatnék? Vonzom az idiótákat… Mamám is itthon volt már, és mentünk öcsikémet megköszönteni. Vacsira volt borsó-krémleves és tatár beefsteak. Imádom. *-* Szülinapos vacsora. Fincsa volt. :D Utána szépen lefürödtem, tanulgattam egy csöppet, majd gépeztem. :)
Hát ennyi volt ez a nap. És még mik vannak hátra a hétből. Na addig is legyetek rosszak. -.^ Puszi: Caty
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése