Ajánló :)

Ismét egy nagyszerű novella/regény olvasását ajánlom figyelmetekbe. Nem tudom ki mennyire szeret olvasni, vagy egyáltalán kit kötne le egy kissé drámaibb, melankolikusabb olvasmány, de az AFS alapján elég népszerű, én is egy írónőtől kaptam, akinek a munkásságát már 2008 óta figyelemmel kísérem. Jelenleg 3 olyan történet van ott, amit nyomon követek, ebből ez az egyik, amit ma mutatok nektek. Hétfő este kezdtem neki, és alig bírtam leállni vele. Nem csoda, az elmúlt napokban az olvasás miatt hajnali 1-2 között távozom, mert hát lassan is olvasom, meg Narunak ecsetelem épp mi van, pedig már ő is olvassa, így eléggé spoilerezem. x) 

A történetről így saját szempontból nem tudom mit írjak. Sokszor szoktam párhuzamot vonni, mind a történet, mind a főszereplő lány tulajdonságai között. Néhol tényleg elég melankolikus, de pont az a jó benne, hogy nem annyira mesés, hanem inkább átérezhető a valóságban is. Mondhatom azt, hogy sokkal életszerűbb, mintha minden annyira jól alakulna végül. Eddig a 69. fejezetig jutottam (mily meglepő...) és tényleg azt tudom mondani, hogy nagyon jó. A 68-69. részek voltak eddig a csúcspontok, és komolyan fülig ért a szám, annyira vigyorogtam olvasás közbe. Nekem nagy boldogsághormont szabadított ott ki belőlem. Fájt is a szám utána. ^^ Annyira jó, és annyira magával ragadó, és nekem letehetetlen. Ha közben nem beszélgetnék és nem tartanék szünetet, tuti már rég kiveséztem volna. Csak nem akarom elsietni, kiélvezem, de ezek után kb. lementem és újraolvasom. :)

Na de akkor itt is a link a történethez, ill. a jellemzések:

Revulosion by Szellem

Ismertető: Ann Marks egy különc lány. Magányos, nincsenek barátai, osztálytársai csak Csodabogárként emlegetik és tudomást sem vesznek létezéséről, ami ellen meg sem próbál tenni valamit. Beletörődött sorsába és úgy gondolja, az egész világ ellene van. Az élet azonban mindig tartogat meglepetéseket, amik megváltoztathatnak mindent. A történet fő típusa a dráma és néhol elég melankolikus. Ann szembe kell hogy nézzen nemcsak az általános problémákkal: suli, barátok, fiúk, hanem a mélyebb lelki gondokkal is, miközben keresi önmagát. Korhatár és figyelmeztetés nincs, majd a nehezebben emészthető fejezeteknél előre szólok. 

Korhatár: nem korhatáros

Kategória: Minden más (nem anime), Saját regények 

Karakterek: Saját szereplők

Műfaj: Dráma, Romantikus, Iskolai élet, Sportok

Figyelmeztetések: nincs

/Kissé kiegészítettem a jellemzés alját, de minden jog az íróé ill. az AFS-é! Az ismertetőt is az írónő írta!/

Remélem kedvet kaptatok elolvasni, már 3 embert "megfertőztem" vele. :) Jó olvasást és kellemes napot! :) 

LoL

Igen, mert imádok ilyenkor blogolni. Hogy ma jobb kedvem volt-e. Nem tudom. Anyám az alig bírt megállni két lábon, és délután se érezte úgy, hogy jobban lenne a pihenéstől. Remélem holnapra vagyis inkább reggelre jobban lesz. Napközbe rá figyeltem, meg sorozatot lestem. Este Etsuo-Naruki párossal ültem be kocsmázni, bár nem úgy sikerült, ahogy elterveztük. Igazából, amilyen téma a végén előjött, inkább befelé fordultunk mindannyian (még jobban). Estére valami iraki srác írt rám, persze angolul. Természetesen nálam rosszabb angoltudással, és néha meg sem értettük egymást. A fotóimat nézegette és mentette le őket magának... Ez azért mi... Meg jött a szokásos hülye szöveggel, hogy mennyire gyönyörű vagyok, meg a Miuwal készült fotómra is mondta, hogy sokkal szebb vagyok, mint a barátnőm. Angolul inkább nem hozom fel az érveimet ez ellen. A következőn meg azt mondja, mennyire gyönyörű. Hát ez kész. Tudom, hogy szebb nálam, de nem kell a képembe is vágni. -.-" Meg a képeimnél talált egy képet rólam és Tadase-ról. Tavaly szülinapomkor az egyik discoban készült, és az hitte, ő a pasim. Csöppet röhögtem. Korábban a srácnak beadtam a gyors lekoptatás érdekében, hogy kapcsolatban vagyok. Szegény kissé sajnálta is, mert az akar lenni és szeret. Ja, én meg a japán császárnő vagyok... Aztán meg mikor lekoptatom, hogy nem az, akkor képet kér. Most komolyan kamuprofil, és valami ismerősöm szívózik vagy tényleg létezik? Meg ha Miuw után érdeklődik, miért pont nálam? Beszéljen vele, baszki. Csak tudnám kiért húzom fel magam egy vadigen faszi miatt, aki menti le a képeimet? Te jó ég... Közbe egy általános iskolai osztálytársammal is beszélgettem, közel 10 éve nem látott, és hát felnőttünk. Ő is bizonygatta, hogy mennyire szép lettem, bár régen is az voltam, de gyönyörű nővé értem - szerinte. Hogy ezt én még mindig nem hiszem el. Tudom, hogy nincs önbizalmam, de akkor is. Vagy épp megjátszom, hogy van. Akkor is hülyeség.Igen, panaszkodom, és hülye idegbeteg nőszemély vagyok. Pusszanat!

Sok(k)

Szerda este van, de komolyan már eléggé sok a hétből. 3 nap és lassan nem értem a világot. 

Hétfő reggel kezdődött a horoszkópolvasással és a jóslásokkal... Na már ott kaptam elég érdekes "üzeneteket", amin eléggé lestem. Minden ilyen asztrológiás lap olyat írt, ami eléggé más megvilágításba helyez dolgokat. Feltettem egy egyszerű kérdést, arra se kaptam kielégítő választ, szokás szerint terelőszöveg 24 óra után. Hétfő este pánikrohamot kaptam, ami hát eléggé rajtam maradt, mentem is a magnézium után, hátha lenyugtat. Szüleim tuti őrültnek hittek. Kedden is folytatódott, mert hát végre újra kimozdultam a lakásból, nem épp éreztem, hogy annyira jó kint. Délután már éreztem, hogy ha egy ember még egy rossz szót szól, akkor lehet nem megsüketült volna egy ember mellettem, hanem valakit felpofozok. Addig jó, amíg gyáva vagyok, és csak ígérgetem... A heves kirohanásaimat nem sokan bírják, mondjuk úgy, hogy 1 ember, de nem tudom, ő meddig fogja. Bár szerintem ő még nem is látta, milyen idegbeteg is tudok lenni valójában. Na mindegy. Itthon a drága új szomszédom okozott nekem majdnem szívrohamot, és még csodálkozott, hogy leüvöltöttem az ő fejét is. Ha a vérnyomásom az egekben, az idegeimen alig táncol az egész világ, és mellette még fáradt is vagyok, ne akarjon senki se elém kerülni... Estére már inkább csak sorozatot lestem. Az idegesített, hogy olyan megérzéseim voltam egy-egy jelenetnél, részben, ami engem ijesztett meg. Ezek az intuíciók a héten félelmetesek. Ma is inkább bezárkóztam, Shun is azt javasolta, hogy pihenjek, ha ennyire idegbeteget játszom. A banda kb megőrült, velem az élen, de nem tudom mi van a héten, de ez durva. Januárt már elneveztem halálhónapnak, mert tényleg elég sokunknak okozott fájdalmat, szóval szerintem már túl akarunk lenni rajta. 

Tudom, hogy péntek óta elég antiszoc voltam, mert tényleg koliban is, beültem az ágyra, és a söröskupakokból szedtem ki a szilikont, aztán vagy fél doboznyi hüvelyt töltöttem meg dohánnyal. Mint aki ott se lenne szinte. Naru és Etsuo néha próbáltak kirángatni, de éjfélkor sikerült végül fél órára. Mondjuk, ha a keddi elmenetelem is olyan volt, mi lesz a hét többi napján? Mert még 2 találkám lesz, és így nem tudom mire számítsak. Meg persze az iskola is tök jó, ma módosítanak órarendet. Mert mindenkinek ütközik, az egész karnak egyszerre akarnak órát tartani. 4 szakot lehetetlen összeegyeztetni a csúszásokkal, de még az időben haladóknak is gondot okoz. Elhiszem, hogy egyszerűbb, de hát baszki, ez katasztrófa. Megint mások miatt szívunk, na mindegy. De egyre jobban megy tönkre az idegeim, és nem csak nekem. Ez a hét valami eszméletlen fura és szar és nem tudom milyen. A jövő hétet meg se tudom mondani, de az évkezdés az valami hihetetlen szar lesz. De akarom, hogy minden jó legyen, és amennyi hideget kapott mostanában a banda, szeretném, ha minden rendben lenne tényleg. 

Végére pedig egy idézet, főleg Nori üzenetére, mert még ha a banda annyira nem is a barátságra és a bizalomra épül, de úgy érzem, azért kicsit fontosak vagyunk a másiknak, a banda többi tagjának. 

"Barát az, akire figyelsz, mert fontos számodra a sorsa. És figyel rád, mert fontos számára a te sorsod. Barát az, aki megért - s akit mélységesen megértesz. Nem tudtok egymásnak hazudni. Túl közel van. Mintha magaddal beszélnél."

Őszre...

Remélem mikor októberben visszaolvasom, addigra egy megkönnyebbült sóhajjal fogok itthon ülni, mikor ezt elolvasom. Nem akarom, hogy ez az egész folytatódjon akkor. Tudom, hogy most egy ideig ez lesz, és mikor eljutok októberben ahhoz a naphoz, amikor azt akarom, hogy tényleg csak egy hülyeség legyen az, ami most inkább a pánikot, a félelmet és az aggódást váltja ki. Nem akarom leírni ide, mivel azért személyes, és mára már elég sokkot kaptam az élettől, nem akarok többet. És még csak hétfő van, vasárnapig megőrülök. 6 nap, és ha ez az egész beigazolódik, elvesztem szinte mindenemet. Azt nem akarom, nagyon nem. Remélem ez a megérzésem hazugság. Volt már pár, és akkor pozitívan sült el, most is jó legyen a vége, különben nem tudom mi lesz.

Csak pozitív irányú legyen...

Lassan kezdünk

Hát igen, elérkeztünk a félév zárására, a tárgyfelvételre és az új félév kezdetére. Hát mit mondjak? Tárgyak felvéve, úgy 28 kredit. C-s most nem kell, vagyis nem tudom, majd Rikával egyeztetek megyünk-e valamelyikre. Tavalyi szemeszter előtt akartunk menni egyre, csak aztán mégse. Talán idén, nem tudom, majd eldől. 

Meg elkezdek írni, de most megint lusta vagyok, mint általában vizsgaszezonban. Sok dolgom nincs, azok megvannak, aztán csak pihi és sorozat és filmlesés. Mikor suli lesz, akkor meg tényleg jó kikapcsolódás blogolni. Szeretek is, és abbahagyni sem akarom. Egyszer már megtettem, most nem akarom. 

És hogy vágok neki az új félévnek? Hát kíváncsian. Mostani állás szerint túl sok a véletlen illetve eléggé úgy érzem a történelem vagy a sors fura játékot űz velem, és kissé megismétli önmagát, kicsit változtatva az eddigieken. Előszelét már érzem, szóval kicsit izgulok. Hogy ennek van-e értelme nem tudom, de talán egy újabb esély valamire, ha már ennyire fura vagy nem tudom, de várom mi lesz ennek az eredménye. 

Nem tudom mást írhatnék-e még, én amúgy megvagyok. Vizsgákkal végeztem, 20 kredit megvan, ma kaptam meg az utolsó havi ösztöndíjat, szóval kaparnom kell, ha jövő ilyenkor ismét akarok. 

Ezotériacikket lesve elgondolkodtam, hogy van-e valami fogadalmam az évre. Igazából talán csak az, hogy tényleg teszek végre valamit, és bármennyire nehéz is egy tárgy elvégzem. Mert amíg anyuék látják, hogy tanulok, és van jó eredményem, sokkal szabadabban engednek el bulizni. Szóval jó eredmények, sok buli. ^^ 

A végére egy idézet, ami szerintem ehhez a bejegyzéshez mehet, aztán talán azt a pár megkezdett bejegyzést befejezem valamikor. Sok puszi: Caty
Akivel chaten, személyesen köcsög vagyok, attól ezer bocs, fáradt vagyok, ilyenkor előjön! 

„Ha egyelőre nem is tudunk változtatni a sorsunkon, a jelen pillanatban pozitív hozzáállást alakíthatunk ki magunkban sorsunk iránt. Aztán kinyílik ez az ajtócska, és hirtelen megállapítjuk, hogy nyitott kapuk vannak ott, ahol korábban falakat sejtettünk."

Minden egybe

Hali!

Hát annyi mindent írni akartam idáig, de nem igen jött össze. Semmihez nincs már kedvem. Narutot olvasok, vagy nézek. 157. rész, és közel 190 még hátra. Egyszer talán befejezem... Most meg úgy-ahogy pénzügyet tanulok, többen szurkolnak nekem, arról már ma biztosítottak. Nem akarok se nekik, se magamnak csalódást okozni. Most hol van a pozitívum? Passzolom. Meglesz, mert muszáj. Másodszorra nem bukhatok, és nem ezt a tárgyat, amit amúgy imádok, de ilyen szerencsétlen is én lehetek... Meg szoktak az egyetemi csoportba kérdőíveket dobálni, én meg szívesen töltögetem ki. Nekem pár perc, az illetőnek meg csak jó. Na de a mai! Stresszkezelés vizsgaidőszakban vagyis ilyesmi... Na én meg a stressz, és a többi. Hát egy idegbeteg liba mondandójából mire lehet következtetni? Na igen, hogy diliházban a helye... A kérdések egy részénél már komolyan az járt a fejemben, mekkora egy szerencsétlen nőszemély vagyok, az a negatív kép, ami lejöhet róla. Mondjuk ilyenek is kellenek... Na mindegy. Itt a link (új ablakban nyílik meg), ha úgy gondoljátok lessétek meg, töltsétek ki, sokat nem vesztetek. Holnap gondoljatok rám, és légyszi pozitív energiákat küldjetek! Caty

*577

"[...] akiket egyszer összesodort az élet, azok a lelkükben örökre viselik az együtt töltött idő nyomát. És olykor ezeket a nyomokat követve újra egyesülnek a sorsok… A testünk pedig a lelkünk doboza, ami igazodik a nyomokhoz, hogy tulajdonosát a helyes útra vigye… [...]"

*576

"Néha úgy érzed, az volna a legjobb dolog, ha eltűnnél... Pedig ilyenkor az egyetlen, amire szükséged lenne, hogy rád találjanak."

Művelődöm

Ez miben is nyilvánul meg? Filmeket lesek. És vegyesen. Jó persze, mellette egy kis anime-maraton se maradhat ki. :D  Mutatom miket, meg mesélek róluk.

Szóval volt az Árnykép, ami egy japán-amerikai horror. Nekem nagyon tetszett, és nem csak azért, mert Tokyoban játszódott. :) Nem épp jellemző rám a félelem, inkább izgalommal figyelem mit hogyan oldanak meg. Érdekes volt az egész film, szóval ajánlani tudom csak.

Másik horror volt a Köpök a sírodra. Hát Itsuki haverjaival dumáltunk róla, hogy azt muszáj megnézni. Hát nem tudom, de horror nézése közben még sosem fordult fel a gyomrom, de ez a film valami undorító. Nem féltem, undorodtam. Még az, hogy a csajt megerőszakolják, azt még bírtam, de ahogy utána fordult a kocka. Durva volt...

Utána kicsit visszafogottabbra mentem. Megnéztem a Karácsony a kastélyban c. filmet. Aranyos, romantikus, és nekem való. ^^ 

Meg közbe kicsit esküvősebbre vettem a hangulatot, megnéztem még a Koszorúslányok bosszúja című filmet. Azon is miket röhögtem. De nagyon jó volt. :D 

Aztán jött a Szökőhév. Hát azóta azt mutattam Narunak és Zenshinek is. Mindegyiknek csak pozitív visszajelzése volt, szóval ajánljuk. :D Poénos, kicsit romantikus, de szerintem mindenképp megéri meglesni.:)

Mit néztem még lássuk csak. Á igen. Nászfrász. Juhhé, még egy esküvős. Imádom az ilyeneket.:) Ez is nagyon jó film, poénos, és ismét csak happy endes. :D Kár, hogy az élet nem ilyen. :S
Ezen kívül még megnéztem a Bájos törtetőt. Sarah Hayland nagyon jó színésznő. Aranyos, bájos és szép is, olyan nagy szemei vannak. *-* Én is ilyen szép akarnék lenni. *-* Kár, hogy nem így működik. :/ De imádom ezt a filmet, már nem tudom hányadszorra láttam. :D
Másik ilyen filmem a Hamupipőke történet 3. része Lucy Hale-lel. Mind a 3 részét imádom, csak most erre esett a választás. Cuki, csajos, romantikus és zenés. :D Persze, hogy imádom. 
Ha meg Lucy Hale nem maradhat ki a Campus háború sem. Egyetemi történet, kicsit romantikus, néhol kicsit drámai, de nagyon jó. Én élveztem.:)

Tervben van még 2 horror, és a másik kettő Cinderella Story is. :) Ezen kívül animézek. Tokyo Mew Mew 40. részlóéig jutottam, a Narutot meg nem tudom hányadszor kezdem előröl, de már szeretnék eljutni a shippudenhez, állítólag van SasuSaku jelenet megint. :D Pasis animékbe is van romantikus jelenetek, vagy csak amibe bele lehet magyarázni. :D Szóval reszkess Naruto, mert jövök :D Meg ha Naruto, akkor fanfic. Itt egy link, most mit olvasok: A legvégén... by White Porcelain. Narutos, és iszonyat jó. Ja és 18+-os, szóval úgy olvasni. :D Még nincs kész, eddig elkészültekből a 3/4-ét olvastam csak, tegnap jutottam arra, hogy folytassam. Dráma és hentai. Nagyon jó a fogalmazás, a tartalom, néha kicsit a helyesíráson fent akadok, de én már csak ilyen vagyok. x) Meg ahogy a két stílust vegyítik, hát az vmi fantasztikus. Nagyon jól bele tudom élni magam, át tudom érezni a szereplők érzéseit, szóval aki szereti a Narutot vagy csak olvasni szeretne, én ajánlom. Én először Naruto-s történetet olvastam, és onnan kezdtem animézni és mangázni.:D 2007 se most volt, de azért Naruto forever. :D *-*
Öhm azt hiszem ennyi. x) Akinek van kedve nézze meg a filmeket, ha még nem látta, mert szerintem tényleg jók. :) Na puszi, sziasztok! :)

Természetesen Narutos kép a végére ^^ ❤

Zenék

Néha mikor rám jön az 5 perc - ami ugye 5 percig sose tart, csak tovább - akkor pár számot összegyűjtök, és egy YouTube lejátszási listában köt ki. Általában ezeket privátra állítom, mert nekem az úgy jó. Most kivételesen nyilvános, így ti is láthatjátok most épp melyik számok járnak a fejembe ezerrel. Egyik már volt kint a napokban, most jöhet a többi is, bár listán legalább sorba lehet haladni. Hogy miért ezek, és miért most? Nem tudom. Talán ezek illenek a hangulatomhoz, a világnézetemhez, stb.-hez. De persze mindegyikőnknek vannak olyan számai, amikről egy-egy pillanat jut eszébe, amitől a padlóra kerül, vagy épp amelyiktől talpra áll, amitől boldog lesz vagy épp szomorú. Hogy nálam melyik is van? Nem tudom. Csak vagyok, és sodródom az árral...

Volt...

Volt egy lány, aki csillagok közt álmodozva járt
Aki hitte még, hogy minden csak rá várt
Mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolta dallamát

 Volt egy lány, aki megtanulta, nem baj, hogyha fáj
S hitte, hogy egy napon majd ő is rátalál
Aki jóban-rosszban majd mellette áll
És többé nincs határ

A sűrű éjben fény leszek
Mi távolból hozzám vezet
És többé nem félek, ha karjaidban ébredek
Ha szomjazol, én víz leszek
S ha átölel majd két kezed
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már

 Volt egy lány, aki börtönébe zárta önmagát
Kit ma nem tart vissza már egy fél világ
Hogy mint szirmát bontó apró kis virág
Dúdolja dallamát

A sűrű éjben...

S ha útvesztőben lépkedek
S tőlem félhomály még rejteget
És a félelem szorít magához majd
Akkor téged hív a képzelet
Mert érted mindent megteszek
Csak jöjj! Várok rád!

A sűrű éjben...

Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Bármi lesz, bármi vár
Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.

Chapter 2014 page 1 of 365

Sziasztok! 

Hát itt is az első nap, ismételten boldog új évet kívánok nektek! 

Jelentem élek, bár nagyon fáradt vagyok. Jelenleg is mamámnál pihengetek, kissé hullaszínem van, és még a pocim is fáj, de legalább szilárd kaját kibírta. Ma kéne aludni időben. :D A buli amúgy nagyon jó volt, felére józanul se emlékszem, talán a többiek. x)  Majd elmesélem azt is. :) Na de mostanra ennyi, hamarosan jövök. Puszi: Caty