Nem tudom, de most nagyon jól érzem magam. Vidámnak, szabadnak érzem magam. Pörgök, mosolygok, mintha kicseréltek volna. Rég éreztem így magam. Kicsit sok a szóismétlés, de most valahogy az sem tud meghatni. Annyira jó most. Táncolnék és énekelnék legszívesebben. Nem tudom honnan jött, de nagyon jó ez így. Annyira jó mosolyogni, meg ilyennek lenni. Már rég nem éreztem ennyire felszabadultnak magam, és nem tudom mi váltotta ki. Remélem még a napokban megmarad, és majd így vághatok neki a matekvizsgának is. Kb örökké így vigyorognék és ilyen hiperaktív, pörgős lennék. Most semmi sem ronthatja el a kedvem. ^^ Szeretném, ha sokáig így maradna, mert annyira jó. Csak vigyorgok már egy ideje. A fura érzés 2 napja nem múlik el, de már azon is csak mosolygok. Mint egy őrült. Úristen, nem tudom mi van, de boldognak érzem magam. :3
2014. május 27., kedd
2014. május 26., hétfő
2014. május 25., vasárnap
Ismétlés?!
Nem tudom, így este csak Naruto fanfiction-t olvastam, idióta magyar, szerelmes pop számokat hallgattam, és tényleg nem tudom, de olyan érzésem volt, mint 2 éve nyár végén. Meggel is tök jól elbeszélgettünk, annyira egyszerű és mosolygós volt. Meg úgy egy hete visszatért az a srác arról a nyárról. Talán 2x, ha megemlítettem anno, meg hogy Chi össze akart volna vele hozni, meg szerintem anno a többiek is. A két említés is csak azért volt, mert 1x megismertem, egyszer meg elmentem hozzá bulizni. Utána még 1x meséltem róla, akkor a barátaimhoz vittem el. Bár Norinak nem épp volt ismeretlen, mégiscsak osztálytársak voltak. Már akkor rájöttem, hogy irtó kicsi ez a város, azóta meg bizonyosodik be, hogy az ország is az... Meg ha akkor Etsuo elhozhatta G-t, akkor én is vihetek pasit... Igen, mondhatni Etsuo miatt hanyagoltuk egymást. Bár most ez nem is lényeg. Csak akkor is annyira hasonlít akkora minden. Velük hülyéskedem, az agyamat kikapcsoltam kicsit és visszamentem 2 évet. Mintha tényleg 2012-öt írnánk. Mellette meg megvan az a jóleső furcsaság, ami után eddig mindig valami jó történt. És az a vicces, hogy Megumi is így van vele. Bár ő már mellette irkálja a furcsa egybeeséseket. Elég ha anyit említek, hogy ő bak, a kiszemelt pasi meg kos. Innentől már rátok bízom mire is utalt még ebből... Véletlenek meg akkor sincsenek. Ha meg a múlt megint ismételni akarja magát, csak tessék. Úgy érzem készen állok. Bár '12-ben legalább egy 4-es vizsgával végeztem és szakmát szereztem. Idén nem kérhető sikeres matekvizsgában? :S
Nem tudom mi vár rám a közeljövőben, de azért félek. Pláne, mert ez a fura érzés nem akar abbamaradni... Remélem hamarosan megtudom miért van ez. Most búcsúzom, olvasok inkább tovább. Bár valaki igazán megmondhatná mi a fene van, mert megőrülök. Érzem a szívemben, hogy történni fog valami, és jó lesz. Most kell türelmesnek lennem, mintha az olyan könnyű lenne. De befejezem, mert akkor talán leáll ez furaság is. Hülye boszorkányság, ilyenkor nem szeretem. xD De puszi, bye-bye! ^^
2014. május 23., péntek
Csak jöttek velem szembe az idézetek...
"És ne felejtsd el, ha magányos leszel, boldog lehettél volna valakivel..."
"Egy nő szemében akkor vagy férfi, ha tudsz küzdeni érte."
"Kevés férfi tudja hogy egy ujjal végig simítani a nő arcát több, mint megmarkolni a fenekét. Hogy mélyen a szemébe nézve jobban megismerhető, mint a dekoltázsát bámulva. Hogyha beszélget vele, többet megtudhat róla, mint utána leselkedve. Hogy érdeklődéssel meghallgatni és megérteni felemelőbb, mint kocsival, pénzzel felvágni előtte. Hogy a hűség ott kezdődik, hogy nem forgolódik más nők után. Hogy jobban megbecsüli azt a férfit, aki a házimunkában segít, mint azt, aki étterembe viszi. Hogy egy jó szóval beljebb kerülhet a szívébe, mint ezer hazug ígérettel."
"Ha szeretsz valamit, sosem engedheted el, még egy pillanatra sem, különben örökre elveszik."
"Valami olyan van köztük, ami ritka, szép, igazi, szerelem. Olyan, amire sokan vágynak, és annál is többen félnek elhinni, hogy létezik. Pedig ott van ám, dobog a szíve is, csak valahogy mégsem merik megfogni a kezét és el nem engedni. Valahogy időről időre látjuk, talán elkapjuk a kezét, hagyjuk, hogy magával vigyen, de nem hiszünk a mosolyának. (...) Csak akkor maradhat, ha hiszel benne, ha bízol abban, hogy jó helyre visz. De sokan még mindig ott tartunk, hogy nem hiszünk az igaz érzésekben. Azokban, amik léteznek, és rémisztően igaziak. Igen, rémisztőek, mert ritkán látunk ilyet, és felfoghatatlan, hogy bizony megérdemeljük - pedig igen. Csak az jöhet, ami a miénk. Amire megértünk. Ám azt már te döntöd el, hogy mit mersz befogadni. Hogy miről mered elhinni, hogy a tiéd."
"Akit a jó Isten neked teremtett, azt még az ördög is utánad tolja talicskán!"
"Igen, valóban, találhat nálad szebbet, jobbat, nagyobb mellűt, vékonyabbat... Fog is. De egyik sem te leszel, és ezzel ő is tökéletesen tisztában van. Jöhet bárki, egyik sem fog úgy pislogni rá a hajnali ébredéskor félkómásan, ahogy azt te tetted. Senki sem fogja ugyanúgy megölelni, magához húzni, megcsókolni... De a választás lehetősége ott van mindenki előtt."
"Olyan a nő, akár a szél s a vihar; hogy mire képes, senki előre meg nem mondhatja."
"Nem kell túlkomplikálni. Ha egy férfi látni akar, keres. Ha veled akar lenni, megteszi. Nem egy nőnek kell őrült módjára, tíz körömmel belekapaszkodva mindent feláldozni. Csak ésszel. Egyébként is, akinek a figyelméért harcolni kell, az már rég nem jó. A legjobb dolgok maguktól jönnek. Erőlködés, játszmák, és buta hisztériák nélkül, tisztán, csak úgy belehuppannak az öledbe, amikor nem is számítasz rá. De ha elmegy, hagyd. Ha megteszi, fogadd el. Aki elmegy, az nem a tiéd. Aki elmegy, az sosem ért ide igazán. Majd jön olyan, aki csak akkor él igazán, ha mellette vagy - és ezzel te sem leszel másképp. Feltöltöd és feltölt téged. Támogat és melletted áll. Harcoltok mindennel, együtt, és erőt merítetek egymásból. Mert ami jó, az valami ilyesmi. Ott aztán nem lesz megalázkodás, vagy épp önfeladás. Csak az van, hogy hisztek egymásban, és húztok előre. Az összes többi csak gyerekes és szükségtelen játszma."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)





