2012. szeptember 9., vasárnap

Augusztus utolsó hétvégéje


Sziasztok!

Ugye, végre visszaáll a régi rend. És a középiskola után az egyetem lesz a fő téma, de ez már a múltkori bejegyzésből kiderült. (: De akkor lássunk neki a hétvégének. :) 
Szombaton 9 után keltem, reggeli majd irány a gép. Megumival beszéltem jó szokás szerint. Szinte június vége óta más sem volt. :) Bár 6 óra alvás annyira nem tett jót. :D De hát azt olvashattátok. :) Délelőtt ezzel voltam el, ebédre nem tudtam sokat enni, már megint az idegrendszerem szórakozik velem és nem kívántam a kaját. Aztán délután készülődtem, Meggel mentünk el a városba. Először bolt sörért, meg volt nálunk vodka meg cola. Aztán az egyik parkban ücsörögtünk a padon, meg buborékot fújtunk. Aztán 6 körül indultunk vissza, kár hogy az egyik templomot nem közelítettük meg, pedig aztán nem lett volna nehéz arra menni… De sajna a boszierő most nem vált be. Aztán negyed 8ig kb itt volt, majd utána ettem pár falatot, gépezgettem, majd fél 9- 9 között hívott, hogy fel tudok-e ugrani gépet szerelni, mert valami hiba van. Sokat nem tudtam segíteni, de azért mentek velem vmire. Helyi kapcsolatokkal volt a gond, igazság szerint. Aztán hívtuk a szervizet is, hát 1. normális faszi volt, ő elmagyarázta, jó nagy részét nem kellett, mert értettem. Utasításait megcsináltam, de nem használt. Ténylegen úgy csináltam mindent. Aztán egy negyed óra után újra hívtuk. Most egy nagyon bunkó hapit kaptunk ki, hát az kiakasztott. Hülyének nézett, engem alázott le, pedig annyit én is tudok, amit lemondott. Aztán mondta, hogy milyen áron csinálják meg a gépet. Egy óra 36$, a további órák száma plusz 15 $, ha alkatrész hiba van, az közel 10 $. Most komolyan? 61$? Az azért nem kevés pénz… Meg anyuja kissé kiakadt, mit akarnak annyiért. -.- Aztán 3x is felhívtuk, mivel a jelszó lehet nem volt jó… Így generáltunk egy új jelszót, ami vicces volt. (: Meg még 10 után ott kuglófoztunk. Anyukája csinálta, nagyon finom lett. Aztán így ¾ 11-kor kísértek le, mivel egyedül ne mászkáljak inkább. Aztán gyorsan be, pancsi, mosogatógép elindítása, majd laptop kikapcs. Etsuo sem írt. ): Aztán anyuék hazajöttek, nekik meséltem a napról, és utána mentem aludni.
Vasárnap fél 9-kor keltem, mert dilis voltam, hogy nem is figyeltem, hogy van egy későbbi ébresztő is. Reggeliztem, majd mentem takarítani. Közbe Etsuoval sms-eztem. A takarítás után leültem gépezni. De semmi extrát nem csináltam. Délben ebéd, majd úgy fél 12 előtt hívtam fel Megumit, mi van vele. De az egészben az volt a durva, hogy ő is akkor akart hívni. Megérzés. :) :O Aztán lebeszéltük, átjön, segít matekozni. Közben már ideg voltam, nem is bírtam enni, de már ez ment 2-3 napja… Itsukira is azért írtam, hogy lenyugtasson. Neki mindig sikerült. A logisztika vizsga előtt is. De a beszélgetéseket mutattam akkoriban. Meg ugye ezt a napit is. Szóval matekoztam, Megumival hülyültünk, és a kiszemeltjeinkkel (?)  beszélgettünk. Meg volt egy olyan pillanat, hogy átváltunk Chrome-ra (ott vannak az én cuccaim). Aztán meghallunk vmi furcsa zajt/beszédet, majd egymásra nézünk, szívbajt kapunk, majd megnéztük honnan jött. Elnyomtunk vmit. :s Aztán úgy 4 körül ment el, akkorra sikerült megcsinálnia egy informatikusnak a gépét. Itsukival még mindig dumáltunk, ahogy anno leírtam úgy 9-ig kb. de legalább tényleg nem jutott eszembe a matek. Nem is baj. x) Aztán 10 körül mentem is aludni, hogy kipihenhessem magam. :)
És vége is a hétvégének. Holnap jövök. Na puszi, sziasztok!


2012. szeptember 6., csütörtök

Once...

Hogy miért is ez a címe ennek a bejegyzésnek? Egyszer minden elkezdődik és egyszer véget is ér. Hát igazság szerint, amióta ott vagyok az egyetemen sok minden megváltozott. Először is rengeteg embert ismertem meg, és ha a sors is úgy hozza, akkor talán a szerelmet is. Bár ez még kicsit odébb van. De ahol egyszer valami elkezdődik, ott véget is ér. Na igen, a sok egyetemi ismerős és program mellett sajnos egy valakire nem jutott időm. Még pedig a legjobb barátnőmre. Tudom, hibás vagyok én is. Igazából mikor eljutunk majd a mai napig a blogba, rájöttök, hogy miért is. Vegyük úgy, hogy itt ülök gépelés közbe és sírok. Ritka pillanat nálam, de mostanság én sem vagyok önmagam. Csak ezen a héten 4 kilót fogytam, idegesebb vagyok és még érzékenyebb is. Tudtam, hogy az egyetem mellett nehezebb lesz a kapcsolatunk Meggel, mert programot szervezni max szombaton tudunk. A többi nap örülök, ha élek. Majd a hétfői bejegyzésben rájöttök, hogy milyen hülyén vannak óráim. Jó nem csak nekem, de értitek. Úgy voltam vele, hogy ha meglátom milyen az első hét, utána könnyebb lesz. Most úgy érzem, hogy nem. A legjobb barátnőm, és annyira sajnálom, hogy a környezetünk nagy része a barátságunk ellen volt. De nekik egy valamit mondok, örülhetnek, megkapták, amit akartak. Sokaknak ilyenkor hülye kérdésben előjön, hogy pasi miatt miért nem akadok ki ennyire. Mert egy pasi sosem tart örökké, de egy barátság igen. Vagyis az igazak igen. Már nem tudom. Lehet én magam vagyok ilyen, hogy elüldözöm az embereket magam mellől vagy csak szimplán a viselkedésem menekít el mindenkit magam körül. Bár lassan már mindegy. 
Meggel az első veszekedésem még vasárnap volt, miután hazaértem Shizutól. Alig ismeretem még, meg igazán még most sem, de mégis, ő volt az első, akivel úgy igazán elkezdtem beszélgetni az egyetemen. Etsuo más volt. Rika is. És egy délutánt voltam el, és nem foglalkoztam Meggel. Igen, ez volt a baja, hogy sokat vagyok az egyetemistákkal. Pedig akkor még ennyi sem volt. Igazából mindegy is, akkor egy gyerekes cuccal lerendeztünk. De a mai már más volt. Hétfőn-kedden nem nagyon értem rá, mindkét nap este értem haza... szóval örültem, ha magamra volt időm a két nap. Szerdán írtam neki reggel(ahogy hétfő óra mindig) egy üzit, mi van velem, stb. Aztán mikor hazaértem, akkor írtam rá. Furán viselkedett, de tagadta. 2 nap alatt nem változik meg senki. Meg ha már tényleg a legjobb barátnője vagyok, akkor azért észre veszem. Oké szerdán tagad, nem is nagyon dumáltunk. Ma is. Ráírtam, furcsa volt. Megint megmondtam neki, hogy flegma és bunkó. Mert úgy viselkedett. Tagadott, hogy bármi baja lenne. És rajtam kívül is vagy 3-4 embernek feltűnt a viselkedése. Aztán 1-2 óra nyaggatás után végre kinyögte, hogy mi a baja. Hát az, hogy nem vagyok mellette mikor kellett volna. Tudom, hogy a sráccal elég nehezen állnak, de halló, sweetie, én is így vagyok! Igen, tudom hogy mellette kellett volna lennem. De egyszerűen nem tudtam. Oké, kedden siethettem volna haza tesi után, de mégis úgy voltam, hogy kicsit maradjunk. Csapatmunka fejlesztés óra külön megtartva. Na mindegy. Szóval ez miatt veszekedtünk vagy 1,5 órát. Nem tudom, remélem nem szakad meg a barátságunk, mert annak nem örülnék. :s Megpróbáljuk megbeszélni, remélem összejön. Hát a legjobb barátnővel összeveszni nem ugyan olyan, mint egy pasival. :) Gondolom már azért feltűnt, nem? :) Hát holnapra már elígérkeztem Shizuhoz, de szombatra lehet össze kéne hozni egy talit Megumival. Ránk fér, max az egész város tőlünk fog zengeni, hogy kiabálunk egymással. x) Na jó,ilyen nem lesz.:) De ennyi volt. Légyszi, öntsetek belém lelket, bár lehet hónap végére tényleg a kórházba kötök ki infúzióra kötve. Páran ezzel jönnek... De ne hallgassunk rájuk. És így a végére kezdek lenyugodni. Ha kiadom magamból jobb, bár egy baráti ölelésre vágynék legjobban, de hát pont azt nem kapok most... Fú, íme egy érzékenyebb hangvételű bejegyzés. Ilyen is tudok lenni, meglepő azért. De szeptember első hete nálam mindig így telik el... Tapasztalat már legalább 2. éve...  

Best friends, I love U  



Matekhét 3-4. nap

Halihó!

És itt a hét másik fele. Vagyis csak hétköznapé. ^-^”
Csütörtökön megint csak 7-kor keltem, bár kicsit késve indultam el. Rikáék is egész gyorsan bent voltak, így az egyik pékségben futottunk össze, és onnan irány a suli. Az idő még nem volt meleg, volt egy kis lehűlés az éjszaka folyamán. Bár később melegebb lett. A matek megint idegölő volt, egyikünknek sem tetszett annyira. Csak hát tanulni mentünk oda, nem szórakozni. x)  A szokott időben szünet, majd vissza órára. Jesszusom, megint úgy jött ki mindenki, hogy végre vége. :’D Rikát megint elkísértem a buszmegállóba, majd én onnan haza. Etsuo mondta, hogy ma már tényleg menjek át, mégiscsak névnapja van. Oké-oké, átmegyek, csak ne legyen szomorú. Meggel úgy volt, hogy talizunk, de aztán mégsem jött össze. Így ebéd után csak gépeztem, meg fél 7-kor indultam el a koleszbe Etsuoékhoz. 7-re értem oda kb, majd hívtam, hogy jöjjön le értem. Azért így is furán éreztem magam, hogy egy félmeztelen pasi jön ki elém a koleszból, majd puszi-puszi és vigyorogva megyek fel vele a szobájukba. Na igen. Zavarban voltam kicsit, pedig nekem aztán nem szokásom, nagyon nem. Aztán akkor ismerkedtem meg Yutaval is. Ott ültem egy ágyon, két pasival. Oké, nem meglepő, mivel sok pasi barátom van, de most így egy koleszbe, vadidegeneknél más tészta. :D Aztán koccintottunk sörrel az ünnepeltre. Oké, én nyafiztam, mivel nem épp a kedvencem, de most miatta megittam. Elhülyültünk egész este, teraszon is bagóztunk meg ittunk. Amennyire zavarban voltam az elején a végére annyira közvetlen lettem mind a két sráccal. Nagyon jó fej mind a kettő. Velük jó lesz átvészelni ez a pár évet. Legalábbis most úgy érzem. :) Meg azzal viccelődött, hogy elvesz feleségül. Ez úgy kint a teraszon, a csillagok bámulása közbe elég érdekes. x) Aztán 10-kor mondtam, hogy mennem kéne haza. Etsuo mondta, hogy egyedül nem enged haza. Na igen, alig 3 napja volt a városban, de már ezzel kísérletezik. x) Na pár perc alatt elkészült, aztán irány hozzánk. Amit tudni kell, hogy a kolesz előtt van egy dupla sorompó. A kettő között van 2-3 méter különbség, meg úgy az egész is 5-7 méter. Ha nem több. Na a feljebb lévőnél sétáltunk, tényleg látszott, hogy baromi jó a hangulat, vigyorgunk meg a szikra is ott volt. Első ember Chi egyik bnője volt, ment oda az egyetemi kocsmába. Oké, köszöntünk egymásnak, tuti én leszek a téma. Aztán mentünk közbe tovább. Nézek előre, mennyi idióta van, aki csütörtök este 10-kor már részeg. Na jó, utána láttam, hogy mégsem az, csak szimplán nem tud lépni. Béna. xD bár azért kicsit ismerős volt. Alig van már közöttünk pár méter. Bazz egy Itsuki. o.o Köszön egy hellót, majd megy tovább. Én fogom magam, és bemutatok a hátának. Necces, hogy tuti látta, hogy megfordultam, mert ő is. -.-” Aztán Etsuoval vigyorogva sétáltunk végig a parkot, meg mutogattam neki kocsmákat, éttermeket. (: Azért ismerje ennyire a várost, ha mostantól a nagy részét itt fogja tölteni az évnek. Aztán fél 11 körül értünk a kapunkhoz, majd megint jött a szokásos kapus dumálgatás. Mit ne mondjak eléggé elvoltunk. :D Bár szüleim mindent hallottak. :D Kicsit hátrahallatszódott. x’D Aztán fél 12-kor mentem be végre. x) Etsuo meg szépen eltévedt, mivel sms-t kaptam tőle. x)
Pénteken kissé fáradtan keltem, majd készülés és irány Rikáék elé. Pékségbe megint be, majd irány órára. Most már ugye egyre több emberkét ismertünk, így a reggeli köszönés megvolt. Aztán be órára. Új tanárt kaptunk, vele kicsit más volt a helyzet. Hát az anyagot már annyira nem akartuk felfogni. Délutánra megint nagyon meleg volt. A lábamat sikeresen feltörte a cipő. -.- Rikával elmentünk igazolványképet csináltatni, meg kiültünk kicsit a parkba dumálni. (: Aztán utána kikísértem buszra, majd haza. Délután már csak pihiztem, jobb is volt. Meg gépeztem, és kb ennyi. Este írt rám Etsuo, talán 10 körül? Mondom, oké éjfélig fent maradok. Aha, hajnali fél 3-ig toltuk. Szó szerint majdnem elaludtam.   Nem csodálkoztam a másnapon. :p
És vége a matekhétnek. Elég volt, köszönöm. Bár be nem vált. x) Nya mindegy. Majd jövök, ahogy időm engedi az egyetem mellett. :) Na legyetek jók és hajrá a sulikezdéssel továbbra is. Puszi: Caty 


2012. szeptember 5., szerda

Matekhét 1-2. nap


Sziasztok!

Igen, itt a matekhét, ami keddtől kezdődött csak – szerencsénkre. Így is sok volt az a 4x3 óra. Nekem elhihetitek. De az elejéről… 
Kedd reggel valamilyen szinten korábban keltem. Hát hulla voltam. Meg a – még – vadidegen emberkékkel dumáltam, hogy mikor-hol tali stb. Igen… Szóval délben indultam el az egyetemre, majd úgy óra 20-25 körül bent is voltam. Aztán megkerestem a termünket. Hát sokan nem voltak még bent, majd végül leültem az első sorba egy lány mellé. Lassacskán beszélgettük pár dolgot, de kissé fura volt így megismerkedni. Szokásos szöveg, hol laksz, hová jártál középiskolába, melyik szakra mész… Aztán nem sokkal később beült mellém egy másik lány. Mikor bejöttem, akkor állt ott egy sráccal a bringatárolónál. Igen, ő volt Shizu. Vele kicsit könnyebben kommunikáltam, hisz egy városból valók vagyunk, így máris több témánk van. Aztán kicsit később megérkezett Rika is, amin nagyon meglepődtem, de aztán így 3-asban már eldumálgattunk. Rikát még az középsuliból ismerem. Mimi barátnője volt és anno ő mutatott be minket egymásnak. De jóban voltunk végig, még akkor is, mikor Mimivel már eltávolodtunk egymástól. Aztán hamarosan el is kezdték az egészet. Beszéltek, hogy van amelyik karnak fizika vizsgát is kell tennie, meg hogy 2 csoportra leszünk osztva. Szerencsére mind Rika, mind Shizu velem voltak, így már együtt léptük át a másik épület kapuját és együtt is ültünk le az ottani terembe. Hát vegyük úgy, hogy tényleg teljesen elölről kezdtük a középiskolás matekot, de azért nem alapszinten. Inkább a közép és emelt szint között valahol. Úgy ¾ 3-kor kaptunk szünetet, akkor egy cigire ment ki szinte mindenki az udvarra. Dai anyukájával futottam össze, vele is dumáltam 1-2 szót. Aztán csajokkal később vissza. Hát akkor úgy személyesen nem ismertem meg senkit, egyet igen, de csak azért, mert haverom haverja. (Ő volt Noriya) Bakker, necces az egész. Aztán még 1,5 óra matekozás, kiakasztó, nekem elhihetitek.  Aztán Shizu elé jött a barátja, majd én Rikát kísértem el a buszmegállóba, hisz ő másik városban lakott. Ő felrakva a buszra, majd irány haza. Itthon vacsi, pancsi és laptop. Úgy le volt szívva az agyam. Hát az hihetetlen volt.
Szerdán reggel 7-kor keltem, ami azért szar volt. Gyorsan elkészültem. Hát az evés már megint nem ment. Szokásos valahogy már. Úgy negyed 9 körül indultam el, mert úgy volt, hogy Rika elé megyek. Meg már egy szaktársunk várt ránk, igaz én akkor még annyira nem ismertem. Aztán együtt mentünk szépen, Shizu már ott volt, igaz a társaság még mindig ismeretlen volt, de annyira nem érdekelt egyikünket sem. Egymással dumáltunk csak. 9-kor jött a tanár és tanultunk tovább. Aztán úgy 11 előtt volt szünet, akkor megint ki, levegőzni, hullák voltunk. 11-től újra óra. Aztán fél 1-kor végre vége. Rikát elkísértem a buszra, majd irány haza. Egyik ismerősömmel dumáltam, hogy mikor-hol tali. Meg ha már 1 órával előbbre hoztunk, kísérjen el az egyetemre ügyeket intézni. Aztán a volt ált. iskolámnál tali, elsétáltunk az egyetemre, elintéztem a diák igazolványt, meg a többi cuccomat, aztán menjünk egyet be az egyik kávézóba. Aha, kávézó, de mi kólázunk. :D Végülis. :’D Aztán úgy 5 körül mentünk el a kocsijáig, mert úgy voltunk vele, hogy egy haverunk kint van a pályán, focizik és megnézzük. Necces ügy, hogy nem volt, aztán 6-ig kiültünk az egyik lépcsőre dumálni. Utána vitt haza kocsival. Anyum is akkor jött haza, így együtt mentünk be. Etsuo próbált elrángatni bulizni, de nem volt sok kedvem elmenni, ráadásul beborult és nem akartam esőbe mászkálni. Az más, hogy máskor megtettem. Másik részben lesz benne. :P Aztán miután akkor anyuval hazajöttünk, vacsiztunk, majd mentünk egymás után pancsolni. Megnek meséltem milyen volt, de hát tuti látszott rajtam, hogy aznap is 0 az agyi aktivitásom. -.-" Aztán 10 körül mentem el aludni, hogy másnap ne legyek fáradt. (:
Na ennyi volt a 2 nap, még 2 hátra van. Az majd legközelebb. De tényleg sietek velük most. Örüljetek neki. Xo xo Caty ^-^

2012. szeptember 3., hétfő

2012. augusztus 18-20.

Helló!

Az utolsó előtti nyári hétvégémről írok az első igazi egyetemi napomról. Na lássunk neki. :) 
Szombaton viszonylag korán keltem, hisz a családdal strandolni mentünk. Csak egy sima medencés fürdőbe mentünk. Szerencsére az idő is nekünk kedvezett. (: Az elején öcsivel röplabdáztunk is, ami egész jól ment. Bár 1-1 ellen azért vicces. A délelőtt nem is nagyon fürödtem, mivel a medence vize alig volt 22°-os, ami nekem egyenlő a fagyással. Igaz, anyunak is. x) De azért egyszer leúsztunk pár hosszt, majd kint a napon aszalódtunk. Az valahogy kellemesebb volt. Meg matekoztam. Úgy gondoltam, hogy jót tesz, ha matekozom egyet. Na igen, az hogy nem értettem meg, vagy nem használt, az már másik kérdés. Szóval délután 3-ig voltunk a standon, utána jöttünk haza, majd készülődtünk arra, hogy anyuék elutazhassanak. Apu munkatársai szerveztek egy ilyen nyár végi kis kiruccanást, aztán a szüleim is mentek. És ha már elmennek 2 napra, akkor kell kaja nekünk öcsivel, meg papának is. Szóval felkészültek, meg mamám is volt aznap. Este már különösen nem volt semmi, gépeztem.
Vasárnap egyedül ébredtem, furcsa volt, hogy nincs kupi a konyhaasztalon a sok kaja miatt, anyu sem vasal éppen. Szokatlan volt, mit ne mondjak. Aztán reggeliztem, majd nekiálltam takarítani. Délután film és sorozatnézés, meg chat. (: Persze próbáltak rávenni, hogy menjek el ide-oda, de a gyufát nem akartam kihúzni. Meg még az évenként megrendezett nyárzáró parti is aznapra lett volna betervezve, de sok erőm nem volt bulit szervezni. Aztán végül megint így 11-12 között mehettem aludni.
Hétfőn szokás szerinti időpont, reggeli, meg Megumival dumcsi. Meg asszem Itsukival is valamikor. Meg ugye Meg jött át délután, filmet lestünk és FB-oztunk. :D Aztán 8 után ment el. Akkor pancsiztam, majd dőltem be az ágyba, és onnan folytattam a laptopozást. Már azért mentek a kérdések-információk a matekhétről ki-mit tud, meg ki kicsoda, de azért az is élmény volt. De erről részletesebben a következő bejegyzésben. Addig legyetek jók és ne felejtsetek el újra jönni. Puszi: Caty 

2012. szeptember 1., szombat

Nyári összefoglaló


Hali!

Na itt is a kövi anyag. Nem tervezem hosszúra, így is az előző kettő eléggé hosszúra sikerültek. Nem hiszem, hogy sokan végigolvasták. Ha igen, le a kalappal előttük is. :D Szóval egy-két gyors infó mi történt velem a nyaralás óta. Emberekről lesz szó, kivel-mit csináltam, mivel így gyorsabb összeszedni.
A legtöbb időt Meggel töltöttem, mily meglepő. A legjobb barátnőm lett alig 2 hónap alatt. Szinte mindent tudunk a másikról, együtt hülyülünk, együtt oldjuk meg a pasigondjainkat és ráadásul együtt depizünk. :) Jó pár szivatást is végigcsináltunk, focimeccsekre járunk, és vagy 5x sétáltuk körbe a várost. Ja meg futni jártunk. Bár az nem nekünk való, mint ahogy később rájöttünk...
Chivel kissé hanyagoljuk egymást, egy-két buliba voltam nála-vele. Az egyik ilyen alkalmával ismertem meg azt a srácot, akiről meséltem, hogy aranyos meg jófej. Aztán a srácnál voltunk házibuliban is. Most az ottaniak azon vannak – vagyis inkább Chi, hogy összejöjjünk. Hát nem hiszem, hogy ez lesz. Egy másik sráccal is ott ismerkedtem meg, de ő szigorúan csak haver, bár többet akarna, ez látszik rajta, meg úgy a viselkedéséből az jön le. Egy nap ha kell 3x ír rám, amitől néha a plafonon vagyok. De hát ha rejtve vagyok, ha nem, megtalál. :s Valahogy a rajongótáborom megvan mindenfele. De miért is? Nem tudom.
Aztán Szösziékkel is találkoztam néha, bár ink Megumi miatt. Kellett neki meccsre vinnie. :D Na mindegy. Meg vele szórakozóhelyen is öszefutottam párszor. x)
Akkor Shunékkal is lógtam természetesen. Őket sem hanyagoltam. Velük inni megyek, mert miért ne? :D
Dai-ékkal is voltam többfelé. Kertiparti, kocsma, játszótér. Szóval velük is a szokásos bolondozások. (:
Anyuékkal is még elmentem strandra. Meg végignéztem még egyszer a Gossip girlt és új kedvencem lett a Vampire Diaries. Azt is végiglestem egyszer, most várom az októbert, hogy mindkettőt folytassák. A Bones-szal kicsit lemaradtam, az 7x05-től nem láttam a részeket. Már a letöltéssel is ezer próbléma van, így szépen hanyagoltam. Aztán ennyi volt.
Augusztus közepétől már gyűjtögettem az egyetemista ismerősöket, akik ugyan ott lesznek, mint én. Fb-on volt csoport, mind a gólyáknak, mind az egész karnak, és mind a kar gólyáinak. Szóval 3 új csoport és  x új ismerős. 1-2 nagyon jó fej, így ismertem meg pl. Etsuot is. :)
Na ennyi volt, azért nem lett hosszú szerintem. Ha igen, bocsi miatta. :D Legyetek jók, puszi: Caty